Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Nagy László: Természeti veszélyek és a kockázat

444 Nagy László tás módja szerint) egy millió kanadai dollárt, amiből persze nem volna szerencsés azt a következtetést levonni, hogy egy amerikai többet ér mint egy kanadai, — a kockázat számítás fejlődésével ezek a módszerek finomultak, manapság ilyen irritáló számok kevésbé szerepelnek, — a szocialista fejlődés útján járó országok a fenti számok és az emberi élet ilyetén módon történő pénzben való kifejezésének tagadása alapján az egész kockázat számítási módszert tagadták, — ugyanakkor világosan kell látni, hogy bizonyos számítások nem végezhetők el az emberi élet számszerűsítése nélkül. (Egy közlekedési csomópont átépítésének költségei indokolhatók a számszerűsített károk (benne a halálos áldozatok) alapján. Hasonló módon indokolható az influenza vírus elleni védőoltások költsége is.) — egy országon belül is mutatkoznak eltérések az alkalmazott számítás illetve alkalmazott összeg tekintetében. Az 5. ábra alapján megállapítható, hogy: - meglepően nagy a mobil fúrásnál az áldozatok száma, - megnyugtatóan alacsony a polgári légi forgalom baleseti következménye, csaknem 1/millió a 10-100 áldozattal járó szerencsétlenség bekövetkezési valószínűsége (bár itt nem derül ki, hogy a viszonyítási alap a gépek száma, az utaskilométer, a levegőben töltött órák száma vagy pedig a felszállások száma), — Whitman (1984) a korabeli felfogásnak megfelelően egy elfogadott és fenntartással elfogadott kockázatnak az egyenesét adta meg. (Később ezek a határvonalak lényegesen szigorodtak.) — Nehezen magyarázható a kereskedelmi hajózás egyenese. Vick (1985) különbséget tett a különböző létesítmények élettartama között. A függőleges tengelyen a tönkrem valószínűség élettartamra vetített értéke szerepel (6. ábra). Egyes mérnöki szerkezeteknél a következő élettartamot javasolta figyelembe venni: bánya rézsű 10, árvízvédelmi töltés 40, nagy gát 100 év. Az élettartam ilyen módon történő figyelembe vétele miatt a tönkremeneteli valószínűség adatai átrendeződnek, minél hosszabb élettartamot veszünk figyelembe, annál jelentősebb lesz az elmozdulás a kockázati grafikonban. Vick (1985) zagygátak viselkedésére, a tönkremenetel valószínűségére készített tanulmányban felhasználja Duncan (1981, 1983) a kaliforniai Sacramento árvízvédelmi töltések tönkremenetelével kapcsolatos eredményeit. A Sacramento torkolatánál évente 1—5 gátszakadás történt a hetvenes években, mert az árvízvédelmi gátat vastag tőzeg rétegre alapozták. Ez egyike azon tanulmányoknak, mely az árvízvédelmi töltések kockázat elemzésével nem csak elméleti szinten foglalkozik. Használni korlátozott módon tudjuk, mert a Bayes-elmélet segítségével a korábbi szakadások (mint apriori események) segítségével becsli a későbbiekben bekövetkező töltés szakadásokat. Minden esetre a közölt tönkremeneteli valószínűségek igen magas értéket képviselnek (6. ábra). A kockázat számításnál a számszerűsített terhelés lehetséges alanyait pontosan meg kell határozni. Egyes káros hatások az egyénekre hatnak, pl. az ipartelepen vagy a közelében tartózkodó személyek önhibájukon kívül is áldozatai lehetnek egy balesetnek. A veszély kisebb-nagyobb embercsoportokat vagy más élő, illetve élettelen „áldozatokat" is érinthet. A csoportos veszélyeztetés súlyosságát kifejezi, hogy egy mégha-