Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
3. füzet - Fleit E.-Bálint M.: A tiszai üledék és halak nehézfémtartalma a 2000. évi szennyezések után
364 Fleit E.-B álint M. 3. ábra. Az üledék ólom tartalmának hossz-szelvény menti változásai a borsabányai szennyezést követően Figure 3. Longitudinal variation of the led content of the sediment after the pollution accident of Borsabánya Bild 3. Längsschnittsmäßige Verteilung des Bleigehaltes des Sediments nach der Verschmutzung aus Borsabánya рис. 3. Продольное изменение концентрации свинца в донном отложении после зарязнения в Бае Борша Rendkívül magas koncentráció értékeket mértünk a jándi palajon is, amely az igonyai S-kanyar tőszomszédságában található. A jándi minták vertikális koncentráció eloszlása arra is utal, hogy az üledék mélyebb rétegeiben nincs számottevő toxikus nehézfém felhalmozódás, és inkább az üledék felszíni, néhány centiméteres rétege volt érintett. Az üledékfelszínen kiugró értékeket mértünk ólom, kadmium és más egészségkárosító, bioakkumulációra hajlamos anyagok tekintetében. A kontroll pontban (Gergelyiugornya, mentett oldali szántóföld) mért elem koncentrációk megnyugtató képet mutatnak, továbbá azt, hogy a mért értékekhez viszonyítva a körzet (felső-tiszai árterek) nehézfém terhelése nagyságrenddel, esetenként több nagyságrenddel is megnőhetett. Az aranyosapáti hullámtérben még mindig magasak a koncentrációk, esetenként határérték felettiek vagy körüliek (cink, arzén, kadmium, stb.). Ezen a ponton (a Szamos-torkolat alatt) már nem érvényesült az a felső-tiszai szakaszokon megfigyelhető tendencia, hogy a felszínen mért koncentráció értékek magasabbak a 0.10 m mélyről vett mintákénál. Itt, a mederüledék teljes felső 0,10 m-es rétege erős szennyezettséget mutatott (Fleit 2000b). Lónyán és Tuzséren hasonló koncentrációkat mértünk a mederüledékben, mint Aranyosapátiban, itt azonban már nem végeztünk „rétegzett mintavételezést". Mindkét ponton határérték közeli, vagy azt meghaladó koncentrációban van jelen a kadmium, ólom, arzén és a cink. Ezen a ponton a borsabányai szennyezés a szó szoros értelmében „rárakódott" a Szamoson érkezett nagybányai terhelésre (szuperponálódó terhelések). A vizsgálatok egyik fontos megállapítása, hogy az egyes szennyező anyagok térben széthúzódó csóvákban haladtak, amelynek fő oka eltérő környezeti viselkedésük, kötődési mechanizmusaik a folyó lebegőanyag tartalmához. Ezeket a jelenségeket, üledékmozgásokat, és lebegöanyaghoz kötődő szennyezőanyagok transzportfolyamatát a nemzetközi tapasztalatokat is felhasználva vizsgálni, előre jelezni lehet, és szükséges.
