Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Hajós Béla: Vízfolyások szabályozása a XXI. században

34 Hajós Béla A keresztszelvények kialakítását csak a vízszintes vonalvezetéssel és a hossz-szelvénnyel összhangban végezhetjük. Le kell mondani arról, hogy a vízfolyás hosszabb szakaszaira érvényes, egységes mintakeresztszelvénnyel dolgozzunk. Kanyarulatok tetőpontján a keresztszelvény lehet aszimmetrikus, az inflexiókban közel szimmetrikus legyen. Előfordulhat, hogy mederbiztosítások tervezését a már elmondottak minden részletre kiterjedő figyelembevételével sem kerülhetjük el. Ilyenkor a stabil, de ki nem épített természetes partok legyenek mintaképeink. Ezek növényzete már biztosítja a partot. A termőhelynek megfelelő növényzet — szükség esetén terméskövei kombinálva —a vízfolyás természetéhez képes jól igazodni. El kell kerülni a mesterséges csatornákra való, idegen anyagokat (betonlap, különféle burkolóidomok, betonba rakott terméskő, aszfalt, stb.) éppúgy, mint a fenék burkolását (Kaliczka 1989). A biztosításnak követnie kell a meder kisebb-nagyobb változásait. Ennek a követelménynek teljes mértékben csak a szárazon rakott terméskő tesz eleget, ha azonnali biztosítás szükséges, ezt megoldja a rézsülábhoz támaszkodó kőszórás, vagy kőrakat. Ez a rézsű további részein — az elragadó erő nagyságától függően — élő rőzseterítésben, majd gyeptéglasávban folytatódik, de csatlakozhat a kőszóráshoz közvetlenül a gyeptéglasáv is. Egyedül a száraz terméskő az, amely lehetővé teszi a vízfolyás természetes vegetációjának kifejlődését, egyúttal élő- és menedékhelyet nyújt a víz állatvilágának. A vízfolyást kísérő növényzetet lehetőség szerint meg kell őrizni. Ezért ha kotrásra kerül sor, ел lehetőleg az egyik oldalról hajtsuk végre úgy, hogy a megmaradó fák a medret továbbra is árnyékolják. Átvágásos szakaszokon, vagy ott, ahol a fák kivágása nem volt elkerülhető, meg kell tervezni a fásítást. A fásítást azonban csak az élőhelynek megfelelő, természetes állapotban is meglévő fafajokkal szabad elvégezni, a természetes állapotnak megfelelő cserjeszinttel. Összefoglalva: a keresztszelvények kialakításánál messzemenően alkalmazkodni kell a vízfolyás tennészetes szelvényeinek alakjához. A keresztszelvény helyes megtervezése a vízfolyásrendezés folyamatának legnehezebb feladata. A jó megoldáshoz csak nagy gyakorlattal, a vízfolyás alapos megismerésével juthatunk el. - Hidraulikai kérdések A természetbe illeszkedő vízfolyásrendezés hidraulikai kérdései közül a természetbe illeszkedő vízfolyás tervezésével szorosan összefüggő és minden esetben felmerülő kérdéseket tárgyaljuk és felhívjuk a figyelmet a probléma megoldása során jelentkező különböző buktatókra, melyeket feltétlenül el kell kerülni. A mederszelvényt - más lehetőség nem lévén - a C7?<?zy-kcplettel, vagy más szokásos, formulával méretezzük. Az általában alkalmazott sebességi képletek azonban csak egyenletes, egyenesvonalú, permanens mozgás esetén érvényesek. Természetes, vagy a természeteshez igazodóan rendezett vízfolyásoknál ez az eset jóformán soha nem fordul elő. A sebességi képletekből számítható értékek ezért csak tájékoztató jellegűek, néha még azok sem, ezeket gépiesen soha nem szabad használni. A számítási eredményeket csak alapos kritika után lehet (ha lehet) alkalmazni. Az érdességi tényezőt kellő körültekintéssel kell megválasztani. Ne felejtsük el, hogy a meder érdességét, ill. a sebességi képletekből számítható értékeket (MI 1985) nemcsak a meder anyaga, benöttsége határozza meg, hanem a meder alakja és a kanyarulati ellenállások nagysága is. Ezeket az érdességi tényező felvételénél figyelembe kell venni. Kevésbé kanyargós, növényzettel be nem nőtt egységes medrek mére-