Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

340 Kárpáti Árpád szennyvíztisztítóba szállítása. Fontos ilyenkor a terület, vagy nagyobb térség fejlesztési terveinek gondos mérlegelése is. A jelenlegi hivatalos álláspont szerint Magyarországon a kritikus lakos-sürüség 3500 fö/km

2 körül van. Ritkábban lakott területeken célszerű a derítőmedencékben történő szennyvízgyűjtésben, egyedi szennyvíztisztítási megoldásokban, kisberendezések alkalmazásában gondolkodni. Egyértelműen ez a lehetőség tehát azoknál a területeknél, ahol szennyvíz csatorna sincs, s így szennyvíztisztítót sem célszerű kiépíteni. Az ilyen térség pedig az ország területének igen jelentős hányada. Igen változatos lehetőségek adódhatnak ezeknél a szennyvíz tisztítására, de a tisztított víz elhelyezésére is. Meghatározó, hogy van-e egyáltalán lehetőség valamilyen vízfolyásba történő tisztított víz bevezetésre, mert mindenképpen az az olcsóbb megoldás. A szennyvíz tisztítása a ritkábban lakott térségekben, de a kisebb, csatornázott településeken is lehet a hazánkban alig, a fejletten nyugat-európai országokban elterjedten alkalmazott és központilag, jogilag és anyagilag támogatott természetes tisztítás —tisztító tavak, növényzetes szűrők — illetőleg annak lakásokra, vagy lakáscsoportokra adaptált változatai. Lehetnek azonban az általánosan elteijedt eleveniszapos tisztítók ilyen mérettartományra kiépíthető változatai is. Az ilyen szennyvíztisztító rendszerek jogi szabályozása napjainkban gyakorlatilag még hiányzik, pontosabban a tisztított víz vízfolyásokba (állandó vagy időszakos) történő vezetésénél az élővizekre vonatkozó előírásokat kell azokra alkalmazni. Ezekre a hazai élővizekbe történő vízbevezetés minőségi követelményei határolják be a tisztítási igényt. Ez a védettebb területeken mindenképpen megköveteli a folyamatosan jó hatásfokú nitrifikációt és denitrifikációt (nitrogén eltávolítást), sőt a csaknem teljes foszfor eltávolítást is. Ugyanakkor ennél az üzemméret tartománynál téli időszakban tisztítóban a víz hőmérsékletének jelentős lehűlése miatt a teljes nitrifikáció nem biztosítható. Más kérdés, hogy az EU ajánlat erre az üzemméretre vonatkozó igényei az ilyen tisztítókban teljesíthetőek lennének, hiszen az a jelenleg érvényes és a közeljövőre javasolt hazai kívánalmaktól eltérően az üzemméret (továbbá a vízhőmérséklet) szerint is megfelelően differenciálja a követelményeket, lehetővé téve a jogi előírások betarthatóságát. Bonyolultabb a helyzet azokat a lakóépületi, vagy lakáscsoportokat ellátó szennyvíztisztítókat illetően, melyek a tisztított vizet nem tudják befogadóba vezetni. Ezeknél elvileg szóba jöhet a tisztított víz út menti árkokba történő elhelyezése, s azokból a település alatti, felszín közeli talajrétegbe történő elszivárogtatása is. Ez megfelelően kialakított elosztócsövekkel magánterületekre, esetleg közterületekre történő elszivárogtatással (víz utánpótlással) is megoldható. Ez természetesen gondosan tervezendő, hiszen a fertőtlenítést ezeknél a tisztítóknál nem valószínű, hogy valaha is meg lehessen követelni. A fertőzés veszélye ezért a talajfelszínről történő elszivárogtatásnál konyhakerti növények esetében számottevő. A lakossági szennyvizet az ilyen üzemméret tartománynál történő tisztítás és hasznosítás esetén is védeni kell a káros szennyezők bejuttatásától (tisztító, vagy tisztítás védelme). Ezek a háztartások vagy kisebb gazdaságok esetében a mérgező anyagok, növényvédő-szerek, olajok, oldószerek, fa és egyéb felületek kezelésére használt vegyszerek, savak, lúgok, sóoldatok, és a túlzott zsírterhelés. Ezek a tisztító biológiai