Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A szennyvíztisztítás környezetbarát lehetőségei ritkábban lakott térségekben 341 működését, illetőleg a fázisszétválasztást számottevően zavarhatják. Ajánlatos ezért a felsorolt anyagok visszatartása a szennyvíztől, illetőleg a zsíros háztartási hulladékok szilárd hulladék vonalra történő átirányítása. Az utóbbi érdekében a zsírokat vízmentesen ajánlatos szalvétával eltávolítani a mosogatás előtt a tisztított felületekről. A zsíros szalvétát semmiképpen nem a WC öblítőjébe, hanem a szemétládába célszerű helyezni. A szennyvizek tisztítására tehát egyaránt elképzelhető megoldás a növényzetes szűrés (biológiai szűrő), az eleveniszapos, vagy akár a rögzített filmes, szűrős tisztítás is. Ennél az üzemméretnél télen mindegyik megoldásnál szükségszerű a nitrifikáció lelassulása és az ammónium nagyobb koncentrációban történő jelentkezése a tisztított vízben Ez azonban a tisztítóban más időszakokban is jelentkező kevés nitráthoz és foszfáthoz hasonlóan a víz talajba történő elszivárogtatását nem akadályozza meg. A nitrogén-formák ilyen kis mennyiségei a talaj felszín közeli rétegeiben döntöen megkötődnek, majd a növények révén hasznosulnak, illetőleg nitrogénné bomlanak. A foszfát kicsapódik, kiszűrődik a talajvízből. Fontos azonban, hogy a talaj vízterhelése is megfelelő legyen. Az elszivárogtatással ilyenkor nagyrészt biztosítható a környezet öntözővíz igénye. Túlzott vízmennyiségek elszivárogtatása ezzel szemben csakis a talaj és talajvíz viszonyok pontos ismeretében tervezhető. Meghatározó gond még, hogy az állam jelenleg csak az önkormányzatok támogatását teszi lehetővé a csatornázás és szennyvíztisztítás kiépítésében. 4. Az elöntözhetö vízmennyiség, valamint a tápanyag-terhelés számítása Az öntözővíz igény számítása, illetőleg ilyen öntözés tervezése a lakosonkénti éves vízfelhasználás és az általuk lakott területre elöntözhető víz mennyisége egyensúlyának biztosításán alapul. A napi 0,070-0,150 m

3/fő fajlagos érték, ami 26-54 m

3 éves lakosonkénti vízfelhasználás. Az öntözővíz igény ezzel szemben a csapadék éves hazai mennyisége mellett 0,3-0,5 m

3/m

2 év. Olasz nyárfás terület öntözésekor ez az érték a 2 m

3/év érték is lehet a nyárfa nagy párologtató képessége következtében. Az értékek átlagával számolva (40 m

3/fö év és 0,4 m

3/év) egy lakos szennyvizének az elhelyezésére (téli elszivárogtatást is biztosítva) 100 m

2 szükséges. Ez természetesen nem épülettel beépített, hanem szabad földfelszín. A beépítettséget figyelembe véve a falusias jellegű településeken egy hektár földterületre mintegy 50 lakos tisztított szennyvize öntözhető el minden különösebb túlterhelés nélkül. Láthatóan ez nagyobb lakos-sűrűség, mint amit a közcsatorna gazdaságos kiépítése határértékének tekintenek (35 fő/ha). Az elöntözés a megfelelő talajjal rendelkező területeken ezért nem jelenthet nehézséget. A megfelelő talaj természetesen a talajvízszint megfelelő mélységét is jelenti. Rendszeresen elárasztott területeken, vagy igen magas talajvízszint esetén az elöntözés lehetetlen. A vízterheléssel egyidejűleg figyelembe kell azonban venni az öntözésnél a talaj tápanyagokkal történő terhelhetőségét is a megelőző szennyvíztisztítás tervezése érdekében. Az átlagos 40 m

3/év fő szennyvíz mennyiséggel egy lakos átlagosan mintegy 22 kg BOI5 (szerves anyag), 4,5 kg N és 0,65 kg P tápanyagot juttat be a szennyvíztisztítóba (Kárpáti 1995). A szerves anyag döntő része СОг-vé, kisebb része szennyvizi-