Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
2. füzet - Szesztay Károly: A víz természeti egysége és társadalmi megosztottsága
A ví z természeti egysége és társadalmi megosztottsága 213 bői fakadó konfliktushelyzetek, a környezet állapotában ugrásszerű, vagy minőségi változást okozó küszöbszintek és határértékek, valamint ezek tükrében a környezetvédelmi és élettér gazdálkodási megoldási lehetőségek tág körű (a technológiai fejlődés és a társadalmi magatartás feltételezhető, illetve elképzelhető változásaival is számoló) áttekintése. Az analitikus irányzatú tervtanulmányoknál (a hagyományos műszaki-gazdasági tervezéstől némileg eltérően) döntően fontos a munka harmadik szakasza, az eredmények és a következtetések tág körű és a főbb felhasználási csoportok szerint differenciált közreadása, illetve hozzáférhetővé tétele is. A gazdaság- és környezetpolitika formálásáért és esetenkénti felülvizsgálatáért felelős politikai vezetők számára a föbb eredményekre és a következtetésekre szorítkozó rövid és világos fogalmazású (a szakkifejezéseket kerülő és a műszaki részleteket mellőző) összefoglaló füzetek és tételes felsorolások a megfelelőek. Szintén tömören (de azért a főbb ökológiai, műszaki és gazdálkodási vonatkozásokat is megvilágítóan) megirt és elsősorban a konfliktushelyzetekre, valamint a közös (többcélú) fejlesztési lehetőségekre összpontosító füzeteket és jelentéseket célszerű összeállítani a helyi, regionális, vagy országos kormányzatok keretében az ágazatközi koordinálást segítő bizottságok és titkársági hivatalok számára. Harmadikként szükség van a tervtanulmány eredményeinek olyan bemutatására és összefoglalására is, amelyik a vállalkozói réteg és a piacgazdálkodás szempontjait helyezi előtérbe. Ezekben főként az élettér tényezők piackonform értékrendjének és szabályozási rendszerének előkészítését érintő kérdéseket, valamint a vállalkozások kezdeményezését elősegítő adottságokat célszerű előtérbe helyezni. Végül természetesen szükség van az előkészítés és tervezés adatbázisát, módszertanát és eljárásbeli részleteit leíró ökológiai—műszaki—gazdasági jelentésekre és gyűjteményekre is. Ezekre elsősorban az ágazati igazgatási hivatalok és szakintézmények tárgykörhöz kapcsolódó további feltárásaiban, valamint az alapozó tanulmány időszakonkénti (általában 5-10 évenkénti) felülvizsgálata és kiegészítése során van szükség. 3.4. Vízgyűjtő-fejlesztés és az integrált vízgazdálkodás A víznek, a vízkörforgásnak és a szárazföldi vízlefolyásnak a kapcsolódások tételes analitikai elemzése nélkül is volt és van integráló és rendszer formáló ereje az emberi társadalmak szerveződésében, amelynek a folyami vízgyűjtőterületek határaihoz és szerkezetéhez igazodó államszervezödés és jogalkotás a legjellemzőbb példája (Teclajf 1973). Ilyenek voltak a társadalmi szerveződés első nagyszabású példájaként sokfelé kialakult folyami civilizációk és - szűkebb értelemben - az árvízi vízlevonulás területi és időbeli rendjéhez igazodóan a Tisza mentén sok évszázadon át hatékonyan működő fokgazdálkodás társadalmi képződményei. A vízgyűjtő területek természeti egységéhez igazodó gazdaságfejlesztés irányában a piacmechanizmus kibontakozásának és uralkodóvá válásának időszakában is voltak kiemelkedő példái (mint például Széchenyi Tisza-vö\gy\ koncepciója, vagy az USA-beli Tennessee-vízgyüjtö fejleszté-
