Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás jelene, jövője, a társadalom és a környezet védelme
128 Kozák Miklós érvényesíteni, amely szerint a jövőben minden jelenleg használt energiaféleségnek egyenlő eséllyel kell szerepelnie az energiamérlegek alakulásában". Végül: „A magyar energiapolitika céljai összhangban vannak az EU céljaival" (Szergényi 1999). Tegyük ehhez hozzá, hogy mindennek a „fenntarthatófejlődés" jegyében kell történnie. Alapvető a megújuló energiák fogalmának tisztázása. A nemzetközi nomenklatúrák szerint megújuló energiaforrás az, melyet a természeti — termelési körfolyamatok hoznak létre, ill. újítanak meg rendszeresen. A vízenergia esetén ez a hidrológiai és meteorológiai körfolyamat (Mosonyi 1985). Egyes magyar terminológiák szerint a megújuló energiák azonban, „napenergia, biomassza, szélenergia, geotermikus energia, stb." (Szergényi 1999). Tehát eszerint a vízenergia vagy nem megújuló, vagy a többihez képest csak egy „stb."! Az energetikusok tudják, hogy ma az erőművi energiatermelésnek 20-22%-át a vízerőművek szolgáltatják és a többi megújuló energia ennek — sajnos - csak néhány %-a (HC 1999). Az IHA elnöksége berni konferenciáján, a megújuló energiaforrások, de elsősorban a vízenergia források hasznosítása tekintetében a következő törekvési szándékait szögezte le (HC 1999): — A világ jövőjének biztonsága szempontjából minden megújuló energia fejlesztése alapvetően közérdek. — A világ gazdaságosan hasznosítható vízerökészletének eddig csak 33%-át hasznosítottuk, míg a többi zöme a fejödö országokban van, ahol a fejlesztés várható. — A vízenergia alkalmazása rendkívüli mértékben hatékony az üvegházhatás (GHG) és a légkört mérgező hatások csökkentésében. — Napjainkban a vízenergia a leggazdaságosabb megújuló energiaforrás, mely 20%-át adja a világ összes energiatermelésének. — A tározásos vízenergia azonnal elérhető. — A vízenergia termelése a legtöbb esetben többcélú (vízgazdálkodás, vízpótlás, öntözés, árvízvédelem, hajózás, stb.) társadalmi igényeket elégíthet ki. — A vízerőművek élettartama szemben a 30-35 éves hőerőművekkel, évszázados. Felújítással újabb évszázadon át üzemelhet (Mosonyi 1998). 7.1.3. A „fenntarthatófejlődés" kérdőjelei. A nemzetközi környezetvédelmi konferenciáknak (Rio de Janeiro, Kyotó, Montreal és Hága) vezérelve a , fenntartható fejlődés" biztosítása volt. Ám e fogalom eléggé tisztázatlan. Scheuerlein (1998) ezzel kapcsolatban felteszi a kérdést: Mit jelent a fenntartható fejlődés? — A status quo fenntartását? — A nyersanyagforrások egyensúlyát, feltételezve, hogy azok kimeríthetetlenek? — Hogyan értelmezzük ezt, az emberiség és igényei növekedésének függvényében? — Az igények kielégítésének ellentmondásai esetén, melyek kapnak prioritást? " Mielőtt tovább mennénk, rögzítsük a következő tényeket. A Föld feltárt olajkészlete 45 évre, földgázkészlete 65 évre elegendő. Ez az energiabázis évmilliók alatt jött