Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Nagy László: Az árvízvédelmi gátak geotechnikai problémái

Az árvíz\'édelemi gátak geotechnikai problémái 123 A gátszakadásokat és elöntéseket okozó árvizek tapasztalatai, valamint a velük egyidejűleg megindított és folytatott árvízvédelmi kutatások alapján a szabványszelvénytöl eltérően (de az előírt minimális méreteket betartva) a helyi adottságok szerint állapítják meg a gátak erősítésének módját. Előtérbe került a védelmi müvek hidrológiai, hidraulikai és talajmechanikai komplex vizsgálata, a töltés és az alatta, illetve előtte és mögötte levő talajtömb stabilitási szempontból való együttes értékelése és a védőmüveknek a vizsgálatok és értékelés alapján való megerősítése. Ez az árvédelmi müvek kiépítésének negyedik, az egyenlő biztonsági tényezőre való kiépítés időszaka. 1. Agátrendszer kialakulásának geotechnikai problémái A 150 éve tartó módszeres töltésépítések és -erősítések a lehetőségekhez mérten rendszerint megtartották a töltések első helyszínrajzi vonalazását. A gátrendszer nyomvonalazása adottság, amitől valószínűleg a közeljövőben sem tudunk eltérni. Tekintettel arra, hogy a földmű tervezéshez illetve építéshez altalaj vizsgálatot és talajmechanikai szakvéleményt csak kb. 35-40 éve készítünk, csak az utóbbi időkben derült ki, hogy a földmű eredeti vonalazása több helyen keresztez kedvezőtlen adottságú területet. Az árvízvédelmi töltések altalajának vizsgálatánál a geológiai korokban leülepedett rétegek közel vízszintes települése könnyíti a mérési eredmények feldolgozását. A töltés, mint épített szerkezet vizsgálata esetén a mérések kiértékelése már sokkal bonyolultabb, szerteágazóbb. Ennek oka egyrészt a töltés anyagának változása, az időjárás és növényzet fellazító hatása, a rézsűk nem megfelelő tömöríthetősége (különösen a kordés-talicskás földmunkánál), az állati járatok, a töltés bővítéskor a fellazult réteg el nem távolítása, másrészt az utólagosan beépített szivárgók, résfalak stb. A gát felső 0,8-1,0 m vastag rétegét, mint biológiai zónát (biológiailag befolyásolt, a természeti hatásoktól fellazult zónát) kell figyelembe venni. Ezek a tényezők a töltést rendkívül heterogénné és a méréseket nehezen értékelhetővé teszik. A töltés vizsgálat műszaki peremfeltételeinek meghatározásakor figyelembe kell venni: - az altalaj vizsgálatnál alkalmazott kétdimenziós megoldás helyett a töltés vizsgálat lehetőleg háromdimenziós megoldást igényel, - az építés módszerét, hibáit, - az őstöltések szerkezetét. Az újabb töltés részek a többszöri bővítés eredményeként ún. „hagyma-szerkezet"ként veszik közre két oldalról a gát belső magját. Töltéseink — néhány rövidebb töltészszakasz kivételével — 4—5 építési ütemben érték el jelenlegi méreteiket. Bár az egyes rétegek terítése és tömörítése vízszintes volt, az egymás utáni ütemben épült töltésreszek kapcsolata több-kevesebb tömörítetlen részt tartalmaz, vagyis még homogénnek nevezett gátjainkban is (például kevésbé tömör) zónák helyezkednek el.