Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)
A mag \' ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 71 öntözővíz igénye csak jelentős csatornahálózat kiépítésével vált kielégíthetővé, amelyet már az 1930-as években megterveztek, de üzembe állítására csak a II. világháborút követően kerülhetett sor. A Tisza-völgyi csatornahálózat kiépítése ellenére is előfordulhatnak aszályos időszakban olyan vízigények, amelyek vízkorlátozás elrendelésével is járhatnak, mint pl. 1992-ben Szolnok térségében, ahol a Tiszából történő ökológiai célú vízleadást rövid időre szüneteltetni kellett az ivóvíz-ellátás biztosítása érdekében. A felszíni vizek mennyiségi problémái mellett jelentősek a vízminőségi problémák is. Mivel a felszíni vizek használata rendkívül sokrétű, és azok egyben szennyezett vizek befogadói is, a vízminőségi problémák hasznosíthatóságukat az egész ország területén jelentősen befolyásolják. A felszíni vizek érzékenyek a külföldről érkező szennyezésekre, hiszen a felszíni vizek 95%-a országhatáron túli eredetű. A felszíni vizek döntően ipari és erőműi felhasználásra, ill. öntözésre kerülnek, igen kis hányaduk (kevesebb mint 10%) szolgál ivóvíz-ellátásra. A felszíni vizek között kell említeni a magyarországi nagy tavakat (Balaton, Fertőtó, Velencei-tó, Tisza-tó) és a holtágakat is. A felszíni vizek minősége folyóvizek esetében nemcsak a külföldről érkező szennyezések hatására, vagy a külföldi és hazai szennyvizek befogadása miatt rossz, hanem a magyarországi folyók esésviszonyai is nagyon kedvezőtlenek a vízminőségre. A lassú vízmozgás, a sekély vízmélység és a síkvidéki folyókra jellemző magas hőmérséklet fokozza a vizek eutrofizációját. Ezt növeli a szennyvíz-bevezetésekből eredő szerves anyag és a korábbi évek jelentős mértékű műtrágya felhasználásából származó bemosódás. Nem tagadható, hogy a felszíni vizek minőségére jótékony hatású a közép-európai térség gazdasági recessziója. Olyan jogszabályi hátteret kell kidolgozni és intézkedéseket tenni, amelyek ezt az állapotot a gazdasági növekedés megindulását követően is fenntartják. A vízigények és vízkészletek egyensúlyának biztosítására Magyarországon országos és térségi vízmérlegek készülnek. Ezekben az engedélyezett vízhasználatok és a természetes, mért vízkészletek mértékadó állapotának összevetése történik. A mértékadó állapot a magyarországi gyakorlat szerint az augusztusi 80%-os biztonságú felszíni vízkészlet. Tekintettel az ország sok esetben kritikussá váló felszíni vízkészleteire, a probléma csak a vízmérleg alkalmazásával kezelhető. A mérlegkészítés gyakorlata azonban több gonddal is jár: — a vízminőségi szempontokat nem veszi figyelembe és nem is tudja figyelembe venni, — a természetes és mesterséges vízhálózati rendszer bonyolultsága jelenleg megbízhatóan csak országos méretű, ill. nagy térségi vízmérleg készítését teszi lehetővé, ami bizonyos nagyvonalúságot és elhanyagolásokat eredményez, — az engedélyezett állapotok a lekötött és nem a ténylegesen felhasznált vízmenynyiségre vonatkoznak, továbbá nincsenek figyelembe véve az egyidejű és a nem egyidejű vízhasználatok. 1997-ben a tényleges vízhasználatokról új statisztikai adatszolgáltatási rendet vezettek be, amely alkalmazásával a vízigény, a vízhasználat, és a vízkészlet együtt mérlegelhető. Meg kell oldani azt, hogy a vízmérleg ne utólagosan készüljön, hanem aktuális adatok alapján megbízható prognózist biztosítson. Ehhez jelentős módszertani, adatszolgáltatási és számítástechnikai fejlesztés szükséges.
