Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Somlyódy L.-Buzás K.-Clement A.-Licskó I.: A települési vízgazdálkodás stratégiai kérdései

652 Somlyódy L.-Buzás К,— Clement A.—Licskó I. VII. táblázat Vízi közmüvet üzemeltetök száma Egy üzemeltető által ellátott települések száma Ivóvízszolgáltatás Csatornaszolgáltatás Víz- és csatornaszolgáltatás Egy üzemeltető által ellátott települések száma Üzemeltetők száma 1 149 116 167 2-10 120 60 128 11-50 39 14 39 >50 16 — 16 Összesen 324 190 350 által jóváhagyott vízdíjak (és csatornadíjak) testületi elfogadására korlátozódik. Ha­sonlóképpen elválik a szolgáltatási kötelezettség a tulajdontól az önkormányzatok tulajdonában lévő regionális vízi közmüveknél. A helyzetet bonyolítja az azonos fel­adatú létesítmények kétféle jellege is: a kizárólagos állami tulajdonú vagyon forga­lomképtelen, míg az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes (Reich— Printz 2000). A tulajdonviszonyok változása mellett, részben attól függetlenül, a szolgáltatási árak gyors növekedésével mérséklődő vízfogyasztás a kapacitások kihasználtságának csökkenését eredményezte (és fokozta a kedvezőtlen hálózati vízminőségi gondokat). A csökkenés mértéke az ivóvíz fogyasztásában 1999-re elérte a 40%-ot (a csökkenés a lakosságnál 35%, míg a mezőgazdaságban és az iparban 57% volt). Ez rontotta a gazdálkodás jövedelmezőségét, különösen az állami tulajdonú, nagy, regionális szol­gáltatóknál. Az üzemeltetői struktúra szétaprózódott, instabil rendszerében, melynek fenntar­tásához nem szociális alapon működő díjtámogatási rendszer is hozzájárul, a haté­konysága mellett az üzemeltetés szakszerűsége és az ellátás biztonsága is sok esetben veszélybe került. Az új üzemeltető szervezetek a cégbírósági bejegyzéssel jönnek lét­re. A bejegyzésnek azonban nem feltétele a feladat ellátására való alkalmasság (szak­mai felkészültség, felszereltség és elegendő tőke meglétének) igazolása, illetve bármi­lyen működési engedély felmutatása. A tulajdonosi szerkezet változásával olyan üzemeltetési szervezeti formák alakultak ki, melyek az ellenőrző hatóságok számára sok esetben átláthatatlanok, és egyes esetekben a hatályos jogi szabályozásnak is el­lentmondanak. Nélkülözik a vízellátás biztonsági garanciáit, (sőt nagy számban jelent­keztek a tulajdonviszonyokat szabálytalanul vagy jogszabályi alap nélkül átrendező megoldások is). Ez az állapot a tulajdoni felaprózódás mellett az önkormányzatoknak sokszor üzemeltető nélkül átadott közmüvagyonnak, és nem elhanyagolható részben a jogszabályi háttér hiányának következménye. Az üzemeltetés biztonságát, főként a kis szolgáltatóknál a szakismereti hiányosságok mellett az alacsony tökeellátottság ve­szélyezteti. Az ilyen üzemeltetők kritikus helyzetűnek tekinthetők, akiknél bármikor csődhelyzet állhat elő. Ennek áthidalására az ugyancsak rossz anyagi helyzetben lévő, tulajdonos önkormányzatok nem minden esetben lesznek képesek. A szolgáltatás fenn­tartása csak állami beavatkozással oldható meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom