Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)
A mag \' ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 61 kodási elvekre épülő, kormányhatározatban rögzített intézkedési tervben foglalták össze a vízminőség stabilizálásajavítása érdekében egymással párhuzamosan megvalósítani szükséges teendőket. A felszín alatti vizek minőségének rendszeres észlelése a 80-as évek közepétől kezdődött. A hálózat a szennyeződésre érzékeny felszín közeli rétegre alig terjed ki, a talajvizek, a karsztvizek, a parti szűrésű és a termálvízkészletek minőségének észlelése egyelőre nem kellően megoldott. A helyzetet ugyanakkor átmenetileg javítja a közműves vízszolgáltatók statisztikai adatszolgáltatása. A felszín alatti vizek közül a talajvízkészlet szinte az egész ország területén szennyezettnek tekinthető. A réteg- és mélységi vizek általában ma még őrzik genetikájukból és sok helyen természetes védettségükből adódó vízminőségüket. Ugyanakkor néhány felszín alatti vízbázis már helyrehozhatatlanul elszennyeződött. A szivárgási folyamatok lassúsága, a megfigyelő kutak hiánya miatt ma még nem mutatható ki minden, a felszín alatti víztartókhoz elérkezett szennyezés. A felszín alatti vízkészletek közül a parti szűrésű vízbázisokon kitermelhetők a legfontosabbak. Itt a háttérterhelésből származó nitrát szennyeződéseket leszámítva a vízminőség jobb, mint a folyókban. Kiemelt fontosságú feladat az üzemelő és a távlati vízbázisok védelme. A rendkívüli vízszennyezések jellemzője, hogy kialakulásuk gyors, váratlanul, előre nem jelezhető időpontokban keletkeznek és olyan nagy szennyező hatást gyakorolnak a vizekre, amely azok öntisztulását erősen korlátozza, élővilágát részben, vagy egészében elpusztítja és ennek következtében a víz használati értéke csökken, vagy használatra rövidebb-hosszabb időre alkalmatlanná válik. Az ilyen szennyezések leggyakoribb okai a potenciális szennyező forrásokat képező (termelő, szállító, tároló, tisztító stb.) berendezések meghibásodása, vagy gondatlan kezelése, baleset, természeti katasztrófa, országhatáron túlról származó szennyezés stb. Az extenzív gazdasági fejlesztés idején megnőtt a rendkívüli szennyezések száma is. Míg az 1970-es évek elején évi 10-15 esetet regisztráltak, a következő évtizedre ez átlagosan 230 eset/év-re emelkedett. Ebből mintegy 200 volt a hazai és 30 a külföldi eredetű. A szenynyezések szennyezőanyag fajták szerinti megoszlásában első helyen a kőolaj és származékai szerepeltek. Ezeket az oxigénhiányt okozó szerves szennyező anyagok, majd a toxikus ipari szennyezések követték. A vízminőségi kárelhárítás szakmai irányítási és operatív feladatait a vízügyi igazgatóságok látják el, amelyek rendelkeznek a vízkár-elhárításhoz, ezen belül a vízminőségi kárelhárítás végrehajtásához szükséges technológiákkal, eszközökkel és kiképzéssel. A tevékenység az árvíz- és belvízvédelmi szervezetre épül, amelyet speciális felszerelésekkel és anyagokkal egészítettek ki. Ilyenek pl.: speciális védőfelszerelések, helyszíni analitikai eszközök, fáziselválasztó olajszivattyúk, abszorbens szóró- és leszedő berendezések, konténerek, levegöztetök, lokalizáló felszerelések, állóvízi és folyóvízi terelőfalak, egyéb célszerszámok és anyagok. A kárelhárítási technológiák állandó fejlesztést igényelnek. Napjainkban megjelentek Magyarországon is a biotechnológiai módszerek és a felszíni vizek vízminőségi kárelhárítási technológiái mellett elterjedtek a talaj- és talajvíz-szennyezés lokalizálását, elhárítását szolgáló technológiák is.
