Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)
62 Szl ávik L.—Ijjas I. A megelőzés és a védekezés hatékonyságának növelését szolgálja, hogy az ország rendkívüli szennyezésekkel leginkább veszélyeztetett vízgyűjtőire és térségeire kárelhárítási tervek készültek. A vízügyi igazgatóságok kapcsolatban állnak a védekezésben érdekelt más területi szervekkel. A legnagyobb szennyezési veszélyt jelentő mintegy 1000 ipari üzemmel együtt üzemi vízminőségi kárelhárítási terveket dolgoztak ki és folyamatosan karban tartanak. 3.8. Mezőgazdasági vízgazdálkodás Magyarország területének jelentős része a szub-humid és a szemiarid éghajlati övezethez tartozik. Az éghajlati viszonyokat alapvetően a csapadék éves hozamával és annak időbeli és térbeli eloszlásával lehet jellemezni. Az éves átlagos csapadék 500600 mm között változik, a Dunántúl délnyugati részén 600-800 mm közötti. Vannak ennél csapadékosabb (belvizes) évek is, és vannak - sokszor ismétlődően - olyan száraz, aszályos évek, mint amilyen legutóbb például 1990, 1992 és 1993 volt. Az éves átlagos csapadéknál jobban jellemzi a tényleges helyzetet a tenyészidei csapadékeloszlás. Az évi csapadék és a lehetséges párolgás aránya az elmúlt húsz év során átlagosan 0,65-nél kisebb volt. Magyarország területének kb. 90%-a aszállyal veszélyeztetett terület. Aszálymentesnek csupán az ország nyugati-délnyugati határvidéke minősíthető. Az ország növénytermesztés szempontjából fontos alföldi területein 350 mm alatt van a márciusszeptember hónapokban lehullott eső. Július és augusztus a legszárazabb hónap. A csapadék mennyiségének térbeli és időbeli változásai miatt a terméshozamok is nagyon ingadoznak (Pálfai-Szilárd-Váradi 1997). A mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos állami feladatok megoszlanak a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM), valamint a Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) között. A vízgazdálkodás feladata, hogy biztosítsa a vízkészleteket, a víz területi szétosztását, odavezetését, a vízhasználatok, valamint a vízszétosztó rendszerek létesítésének és üzemeltetésének jogi kereteit. A vizek mezőgazdasági hasznosítási feladatai a Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékességi körébe tartoznak. A mezőgazdasági vízszolgáltatás a vízgazdálkodásnak is fontos feladata, mivel a felszíni vízigény jelentős részét az öntözővíz jelenti. Az öntözésre berendezett területek vízellátása történhet: — felszíni vízből — állami főművek útján történő vízszolgáltatással, — közvetlenül vízfolyásból, tóból, vízszolgáltatás nélkül, a vízhasználó saját kitermelésével, — felszín alatti vízből, vízszolgáltatás nélkül, a vízhasználó saját kitermelésével. A felsorolt vízellátási módok közül a mezőgazdasági vízszolgáltatáson a víz állami főművek útján történő biztosítását kell érteni. Az állami főművek a vízpótló és regionális müvek, illetve a kettősmüködésü csatornák, a rajtuk lévő műtárgyakkal. Az öntözési vízigények zöme a Tisza-völgyben, ezen belül különösen a Körösök vidékénjelentkezik. Az öntözési idényben a Körösök hasznosítható vízkészlete nem elegen-
