Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
3-4. szám - Somlyódy L.-Hock B.: A vízminőség és szabályozása Magyarországon
500 Somlyódy L.—Hock В. - információk fogadása, értékelése és továbbítása a balesetszerüen vízbe került olyan veszélyes szennyező anyagokról, amelyek országhatáron átterjedő vízszennyezést okozhatnak; - rendkívüli vízszennyezések esetén a felelős szervezetek értesítése és az információk továbbítása; - kisebb, de a nyilvánosságot érintő szennyezési esetekben a megfelelő tájékoztatások megadása. A rendkívüli szennyezések elleni védekezés alapvető eszköze a kárelhárítási tervek elkészítése üzemi és területi szinten egyaránt. Hazai viszonylatban létezik a szükséges jogszabályi háttér, de az elkészült tervek karbantartása (termék- és technológiaváltás következtében) kívánnivalókat hagy maga után. Ugyanakkor — ahogyan azt a cianidhavária esete is igazolta - még sok tekintetben „gyerekcipőben" járunk. Megemlítjük, hogy elkészült a Bodrog folyóra a Szlovák—Magyar Összehangolt Kárelhárítási Terv (KSzI 1998), ahol az „összehangolt "jelző csak az alkalmazott módszertanra vonatkozik, valójában azonban külön-külön tervet dolgoztak ki a vízfolyás szlovák és magyar szakaszára. 1.6. A vízminőség észlelése A felszíni vizekre vonatkozó monitoringrendszer az MSz 12749 alapján meghatározott országos törzshálózatra épül. Az előírt mintavételi gyakoriságot a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére, a szelvény fontosságától függően, а IV. táblázat tartalmazza. Ezt egészíti ki a 91 és 216 mintavételi helyből álló regionális, illetve lokális hálózat. A vizsgált komponensek: — oxigénháztartás: oldott oxigén, oxigéntelítettség, BOI 5, KOI p, KOI d, TOC, szaprobitási index; — tápanyagháztartás: ammónium, nitrit, nitrát, ortofoszfát, összes foszfor, klorofill-a; — mikrobiológiai jellemzők: coliformszám; — mikroszennyezők: alumínium, arzén, cink, higany, kadmium, króm, króm(VI), nikkel, ólom, réz, fenolok, anionaktív detergensek, kőolaj és termékei, összes ß aktivitás; és — egyéb jellemzők: pH, vezetőképesség, lebegőanyag, vas és mangán, további elemek és ionok. IV. táblázat Az országos törzshálózati észlelőrendszer: szelvények és mintavételi gyakoriság A mintavétel gyakorisága (minta/év) Összesen 52 26 3x26 24 12 8 6 Összesen A mintavételi pontok száma, db Duna 8 65 6 6 3 0 6 94 A mintavételi pontok száma, db Tisza 8 43 1 0 0 4 0 56 A mintavételi pontok száma, db összesen 16 108 7 6 3 4 6 150
