Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Nováky Béla: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai

440 Nováky Béla nyabb fekvésű vízgyűjtőkben, korábban jelentkezhet, tömege és tetőző vízhozama növekedhet; - Az éghajlat szárazabbá válása, a potenciális párolgás növekedése és a lefolyás csökkenése következtében változhat tavaink vízháztartása. A növekvő párolgás miatt számos, különösen ma is kisméretű tavunk felülete erősen csökken, alföldi tavaink közül több kiszáradhat. Megmaradó tavaink — köztük három legnagyobb tavunk: a Balaton, a Velencei-tó, Fertő-tó — vízforgalma lelassul, a víz kicserélődésének ideje megnövekszik. Ezzel együtt növekszik átlagos sótartalmuk, szikes jellegük. Valószínűen növekszik az eutrofizáció, csökken a szerves anyagok lebontása, szélsőségesebbé válhatnak az oxigénviszonyok, növekedhetnek a patogén baktériumok túlélési esélyei. Hegyvidéki tározóinkban a hőrétegződés változása nem lesz számottevő; - Az éghajlatváltozás mellett a területhasználatban bekövetkező változások: müvelések alóli kivonások, a hazai területek, mindenekelőtt az Alföld erdősítése, az urbanizációs, ipari és rekreációs területek növekedése hatással lehet a lefolyásra. A hatás nagysága mai ismereteink alapján-részben a területhasználatban bekövetkező változások ismerete nélkül, részben a ténylegesen elvégzett hatásvizsgálati módszerek hiányában - alig becsülhető. Amennyiben nagyobb folyóink határainkon kívüli vízgyűjtőin az erdőterület csökken, a lefolyás szélsőségei akkor is növekedhetnek, ha az éghajlatváltozás miatt az évi lefolyás csökken; — Az éghajlat melegebbé válása érzékenyen érintheti egyes vízfogyasztók (fajlagos) vízigényét. Különösen érzékeny lehet az élő szervezetek fiziológiai vízigénye, hiszen hőmérséklettől függő vízleadásuk, belső vízháztartásuk szabályozása alapvető eszköz életfolyamataik optimális feltételek között tartásában. Növények esetében a vízigény növekedését ellensúlyozhatja, hogy a szén-dioxid-koncentráció növekedése együtt jár a növényi vízhasznosulás javulásával. Az éghajlatváltozás legérzékenyebben az öntöző-vízigényt érinti. A vizsgált időszak végére az öntözővíz-igény akár kétszeresére is emelkedhet, az öntözés iránti igény a mainál nagyobb területre terjedhet ki; — Az éghajlatváltozásnak az árvízvédekezés stratégiájára gyakorolt hatása mai ismereteink szerint nehezen ítélhető meg. Különösen bizonytalan ez kisebb vízfolyásaink árvédelmi stratégiájának alakításában, hisz a kisebb vízfolyások jelentősebb árvizeit a nagy csapadékok váltják ki, amelyek alakulásáról az éghajlatváltozás forgatókönyvei lényegében nem adnak tájékoztatást. Nagyobb folyóinkon, ahol a mértékadó árvizeket többnyire az esőzéssel találkozó hóolvadás váltja ki, módosulhat a mértékadó árvízi helyzet: elsősorban a mértékadó tetőző vízhozam növekedhet meg. A jelenleginél korábban jelentkezhetnek az árvizek. A tetőző vízhozam növekedését esetenként az erdőterület csökkenése is kiválthatja, nem is annyira a párolgás csökkenése miatt, mint a felszínre hulló csapadék összegyülekezésének meggyorsítása következtében. Az árvízcsökkentö tározók méretezése során figyelembe kell venni, hogy a vízfelületük párolgása növekszik, a földből épített árvédelmi töltések állékonyságára, a töltéstestben a repedések, járatok kialakulására a gyakoribbá váló száraz időszakok közvetve vagy közvetlenül hatással lehetnek;