Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Nováky Béla: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai

424 Nováky Béla mennyi módszer súlyszámának összegével, megkapható volt az adott módszer relatív súlyszáma, amelyek valamennyi, adott éghajlati elem előrejelzésénél figyelembe vett módszerre összegzett értéke természetesen 1. A súlyszámok eltérései a módszer megbízhatóságának vélelmezhető és csupán heurisztikusán becsült eltéréseit tükrözik (Mika 1999b). A felsorolt módszerekkel éghajlati forgatókönyv hazánk két térségére készült: az ország északnyugati, lényegében a Kisalföldet, valamint a délkeleti, lényegében a Dél-Alföldet jelentő térségre. Mindkét térségben az éghajlati forgatókönyv hosszabb időszakok: nyári és téli félévek átlagaira ad tájékoztató értéket. A relatív napfénytartam, a potenciális párolgás és a hőmérséklet esetében a két térségre, a globális melegedés valamennyi fokozatában adott előrejelzések között nincs lényeges különbség, és ezért a két térség eredményei az ország egészére elfogadhatónak tűnnek. Ezzel szemben a csapadékra adott előrejelzések eltérőek, ugyanakkor a csupán két térségre adott előrejelzés eredményei csak rendkívül közelítően terjeszthetők ki az ország egészére, annak egyes részterületére. A csapadék vonatkozásában mindenképpen szükség lenne a finomabb térbeli felbontásra. 2.2. Az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak vizsgálati módszerei Az éghajlatváltozás hidrológiai adottságainkra (lefolyás éven belüli menete, a nyár végi-ősz elejei kisvizek, tél végi-tavasz eleji nagyvizek, évi lefolyás) gyakorolt hatásai becslésének egyik módszere a múlt időszakok éghajlata és lefolyása közötti összefüggésekről meglévő ismeretek feltárása, elemzése és értékelése volt. Az összefüggések értékelésére elsősorban az alig több mint száz évre visszanyúló műszeres észlelések adatai adnak lehetőséget, azonban ezen adatok éghajlati összefüggéseinek értékelése is felvet néhány alapvető problémát: — a műszeres észlelések viszonylag rövid időszakot fognak át, amely időszakban az éghajlat számottevő ingadozást nem mutatott, ezért a jövőben várható éghajlati változások műszeres észlelésbeli analógiája megválasztásának lehetősége erősen korlátozott., — a lefolyás számítását megalapozó vízhozammérések műszereinek, mérési előírásainak és a vízhozam számítási módszereinek változása miatt a lefolyás idősorok méréstechnikai szempontból nem tekinthetők egyöntetűnek, — a műszeres észlelésekkel átfogott időszakban a lefolyás, a természeti hatások mellett, számottevő mértékben függ az emberi tevékenységtől. Az éghajlatváltozás hidrológiai adottságainkban várható következményeinek előrejelzésében alkalmazott másik módszer a különböző éghajlat-lefolyás modellekkel végzett egyedi vizsgálatok eredményeinek értékelése és általánosítása volt. Ezen módszerbeli megközelítés problémája —modellezések általában meglévő és közismert problémáin (modellek tér- és időbeli léptékének megválasztása, a modell kalibrálása és független adatokon történő kipróbálásával igazolása) túlmenően — az, hogy vízfolyásainkra modellszámítások a múltban csak kis számban készültek, a kevésszámú vizsgálat messzemenő általánositásokra nem ad lehetőséget. Az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak vizsgálatára legalkalmasabbnak a fizi-