Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Somlyódy László: A hazai vízgazdálkodás és stratégiai pillérei

A hazai vízgazdálkodás és stratégiai pillérei 403 feladat (a Duna határfolyó és a hatásterület is közös): a probléma sok megkötöttséggel továbbra is itt áll előttünk. Ezzel sajnos senki sem foglalkozik, vagy másképpen, az átpolitizálódás miatt nem mer foglalkozni. A stratégiai kérdés az, hogy lehetséges-e még és mikor, szakmailag kellően megalapozott, a korábbi lépésekkel kialakított helyzetet korrigáló, nemzetközileg is elfogadható új, rendező politikai döntést hozni? Egyelőre úgy tűnik, csak „fekete vagy fehér" válasz képzelhető el. A racionális elemzésre még nem érett meg az idő. 2.3. Nem folytatható gyakorlat: az Altal-ér esete Dun

a 8. áhra. Az Altal-ér és vízgyűjtője Fig. 8. Altalér and its watershed Bild 8. Das Gewässer Altal-ér und sein Einzugsgebiet рис. 8. Р.Алталэр и её водосбор A Tisza és a Duna nagyléptékű és nagy hatással rendelkező szabályozása után egy kis térség „tönkremenetelét" mutatjuk be (amely a karsztvíz kitermelése révén regionális vonatkozással is rendelkezik), amelynek rehabilitációja más hasonló területekével együtt komoly jövőbeni kihívást jelent. A tatai medence fő vízfolyása az Altal-ér. Hossza 53 km, vízgyűjtője 521 km

2, rajta több mesterséges tó található (8. ábra). A legnagyobb és turisztikai szempontból legjelentősebb tava a mintegy 2 km

2 felületű és 2,4 m átlagmélységü tatai Öreg-tó: a történelmi város vonzereje. A terület népsűrűsége az országos átlag feletti (600 fő/km

2), a teljes fajlagos felszíni vízkészlet pedig igen alacsony (100-300 m

3 /év/fő). Nagyobb települései: Tatabánya, Oroszlány és Tata. A vízgyűjtőn kevés az állandó és bővizű patak. Nyáron a mellékvizek túlnyomórészt kiszáradnak. A heves esőzések okozta árhullámok rövid ideig tartó, de magas vízállásokat idézhetnek elő. Az Altal-ér vízgyűjtője sok ok miatt degradálódott. A térség az elmúlt ötven év során számottevő átalakuláson ment keresztül: az ipar, a bányászat, az energiatermelés és a mezőgazdaság jelentősen fejlődött, erősödött a városiasodás. A '90-es évek óta a kialakult gazdasági szerkezet komoly változáson megy keresztül. Az elképzelhető környezeti bajok szinte mindegyike megtalálható a térségben: súlyos levegő- és talajszennyezés, a bányászat következtében létrejött roncsolt területek, az ipari és a lakossági hulladék elhelyezésének gondjai és a vízgazdálkodási problémák sokasága. A