Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)
A mag \' ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 35 Az első vízerőmű 1896-ban a Rába folyón épült. Az első világháború előtt létesült a Hernád folyón a gibárti és a felsödobszai vízerőmű. A kezdeti időkben a vízerőművek döntően egycélúak voltak, a vízerő-hasznosításra koncentráltak. A második világháborút követően a kisvízfolyásokon meglévő malmokat átalakították, sok törpe vízerőművet létesítettek. Ez a folyamat kb. 1960-ig tartott. Alig húsz év alatt azonban a malmok — néhány muzeális értékű kivételével — eltűntek, a törpe vízerőművek közül csak 26 maradt üzemben. Jelenleg 31 db vízerőmű üzemel Magyarországon. Összkapacitásuk mintegy 50 MW, az ország beépített villamos energia termelő kapacitásának 0,86%-a, termelésük 170 GWh/év, amely az ország éves összes villamos energia igényének 0,5%-át fedezi. Az alacsony arány fő oka, hogy Magyarország vízerőkészlete viszonylag szerény. A potenciális vízerőkészlet kihasználtsága ma igen alacsony, 1%-ra tehető. A műszakilag lehetséges 300-500 MW-nak pedig alig 10%-a hasznosított. A tiszalöki és a kiskörei vízerőművek a hazai vízépítés gyakorlatban nagyobbnak számítanak; ezek már komplex, térségi hatású, többcélú müvek, létesítésüket komplex célok indokolták (öntözés, vízellátás, vízi út, turizmus), de az összteljesítményük így is alig haladja meg a 40 MW-ot. Kis teljesítményű erőmüvek működnek a Rábán Alsószölnökön és Ikerváron, a Hernád energiáját a Kesznyétení-vízlépcső hasznosítja. A Dunán a Ráckevei-Duna kitorkollásánál épült a Kvassay-zsilip a hozzá tartozó kis erőmüvei. A nyugat-dunántúli kisvízfolyások adottságai a legkedvezőbbek vízerő-hasznosítási szempontból. Ezek közül is kiemelkedő a Pinka, a Gyöngyös és a Répce, melyeken jelenleg is több vízerőmű üzemel. A Dunántúl egyéb tájegységein a Gerece-patak, a Veszprémi-Séd, a G aj a. a Rinya, valamint a Zala és a Kapós érdemel figyelmet. Észak-Magyarország területén a Hernád folyón kivül a Bózsva, a Tolcsva, a Jós va és a Bódva sorolható a kedvező lehetőségek közé. A magyar vízerö-hasznosítás helyzetét európai összehasonlításban az I. táblázat mutatja. I. táblázat A magyar vízerö-hasznosítás helyzete európai összehasonlításban A potenciális vízerőkészlet H/Q Beépített kapacitás MW nagysága 10 kWh/km 2 kihasználtsága % H/Q Beépített kapacitás MW 21 ország átlaga 700 37,5 4,0 5 156,1 az 5 legrosszabb ország átlaga 134 34,1 3,3 196,5 az 5 legjobb ország átlaga 1982 46,2 7,5 16 775,8 Magyarország 110 1,0 0,26 50,0 21 ország összesen 154 684,0
