Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Ujfaludi László: Felszín alatti víztartók szivárgási együtthatójának becslése elektromos mérések alapján

316 Ujfaludi László 6. ábra. A felületi vezetés értékei a Bikerman­formula alapján (folytonos vonalak) és a mé­rési eredmények alapján (pontok) A különböző e-értékekkel a (10) egyenlet alapján számított £ rértékeket kf függ­vényében a 6. ábra mutatja. Ugyanitt feltüntettük a mérési eredmények alapján a (22) egyenlettel az egyes homokmintákra számított £ v-érté keket is. Szembetűnő, hogy minden egyes minta mérési pontjai más г-érték környezetében helyezkednek el. Ez úgy értelmezhető, hogy - amennyiben a Bikermart-modeU helyesen írja le a valós vi­szonyokat — a különböző minták eltérő ásványi összetétele, szemcsemérete és szem­szerkezete következtében a felületi határrétegükre jellemző dielektromos állandó kü­lönböző. Ennek megfelelően a határréteg dielektromos állandójára homokminták ese­tén az alábbi értékeket becsültük: Hl minta e a 1,9 H2 minta e « 2,6 H3 minta г « 3,5 ( ) ' H4 minta e » 7,5 Becsléseket végeztünk arra nézve, hogyan változik a fajlagos felületi vezetőké­pesség értéke különböző pórusfolyadékok esetén. Természetes vizekben gyakran előfordul a Ca és Mg (a Na mellett). Ezeknek a kétértékű kationoknak a mozgékonysága (v f) csak kissé tér el a Na-ionokétól (Dobos 1979). Zéta-potenciáljuk laboratóriumi üveg-, ill. kvarc kapillárisokban mérve azo­nos koncentráció esetén kb. a fele a NaCl-oldatban mért értéknek (Buzágh 1951), kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom