Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Hankó Zoltán: Gondolatok a Duna Szap és Szob közötti szakaszának fejlesztéséről

294 Hankó Zoltán het csak előirányozni. Ezért a Magyar Országgyűlés határozata (MO 1991 ) figyelembe vételével a fejlesztési célok csak folyószabályozás útján való realizálás szerint képzelhetők el. Ezek szerint, folyószabályozást, mint fejlesztési módszert előirányozva, a Duna Szap és Szob közötti (szlovák—magyar határ-)szakaszán a természeti célok közül az alábbi kettőt érdemes kiemelni: — a talajvíz alakulása az allúviumban, a folyómeder környékén (a parti szűrésű ivóvízkészletek védelme is ennek keretében realizálható), melynek tervezett alsó határát a folyó mértékadó ( 1 % -os) kisvize, tervezett felső határát a folyó mértékadó ( 1 %-os) árvize határoz meg. A fenti határértékek csak a lehetséges szélső értékek „burkoló" felületeit jelzik, mert a kialakulásukhoz olyan nagy tartósságú permanens állapotra lenne szükség a folyami lefolyásban, aminek az előfordulási valószínűsége alig-alig jellemezhető. Ezért hasznos információ lehet a nagytartósságú folyami középértékhez rendelhető átlagos (fiktív) közepes talajvíz domborzat előállítása, amire szuperponálva a nempermanens folyami árhullám által kiváltott nempermanens talajvíz árhullám lefolyását mind a talajvízjáték, mind a távolhatás a talajban becsülhető; — ágakra szakadozó folyómeder esetében a mellékágak vízellátásának szabályozása, a mértékadó (1%-os) kisvíztől a szigeteket elöntő közepes (illetőleg közepes nagy-) víz közötti vízhozam tartományban (ez a legfőbb természeti értékek védelmét jelenti). A kívánatos cél, hogy a felső végénél elzárt mellékágakban a vízpótló műtárgyakon keresztül bevezetett vízhozam áramlási sebessége (a vízállástól függetlenül) ne csökkenjen 0,3 m/s érték alá (ez szükséges ugyanis a feliszapolódás mérsékléséhez). A társadalmi célok közül a legfontosabbak: - a mértékadó (1%-os) árvízi vízhozam az árvízi mederben úgy legyen levezethető, hogy felszíngörbéje ne haladja meg a (vízállásból számított) mértékadó (1%-os) árvízi felszíngörbét, ami a biztonsági mérettel az árvízi védvonal korona-szintje alatt kell legyen. - a hajózás szempontjából mértékadó (4%-os) kisvíz és a mértékadó (4%-os) árvíz közötti vízhozam tartományban a vízi út méretei meg kell feleljenek az ENSz-EGB-EKMB (Egyesült Nemzetek, Európai Gazdasági Bizottság, Európai Közlekedési Miniszterek Bizottsága) által elfogadott VI.c. jelű (de legalább a VI.b. jelű) vízi út paramétereinek (mind a merülést, mind a szélességet, s a görbületi sugarat, és mind az űrszelvényt illetően). A két sorban három-három uszályból és géphajóból álló tolatmány (vagy három sorban két-két uszályból álló tolatmány) felel meg a VI. c. paraméternek, míg két sorban két-két uszály jellemzi a VI. b. jelű vízi utat. A merülés 25-45 dm, amihez 1 dm biztonsági méret tartozik puha mederfenék esetén és 2 dm kell kemény fenekű gázlónál. A VI. c. jelű vízi út szélessége 120 m (egynyomú) vagy 180 m (kétnyomú). A VI. b. jelű vízi út 120 m széles (kétnyomú) és (kivételesen) 80 m széles (egynyomú). A minimális görbületi sugár 1000 m. A fejlesztési célok egybevethetők a mindenkori helyzetet bemutató (karbantartott/felújított) állapottal, illetőleg az előirányzott felújítási/fejlesztési beavatkozások