Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Hankó Zoltán: Gondolatok a Duna Szap és Szob közötti szakaszának fejlesztéséről

Gondolatok a Duna Szap és Szob közötti szakaszának fejlesztéséről 295 eredményeivel. Az utolsó negyed század során négy jelentősebb állapotfelvétel, illetőleg felújítási/fejlesztési koncepció tervei készültek el, éspedig - 1975-ben a VITUKI, együttműködve a pozsonyi testvér-intézetével, a VUVHval (tulajdonképpen csak állapotfelvétel készült); - 1977-ben a VIZITERV+VITUKI, együttműködésben a HYDRO-PROJEKT+VUVH-val (a VIZITRERV illetőleg a HYDROPROJEKT a GNV magyar illetőleg szlovák főtervezője, s így e tervben a folyócsatornázás tervezője is); - 1992/96-ban a Delft-Harris + VITUKI Rt.-VITUKI Consult Rt. (a két holland K+F intézmény a két magyar K+F intézménnyel együttműködve — közreműködőkkel - a Holland Kormány kelet-európai segélyprogramja keretében készített megvalósíthatósági tanulmányt a hajózás és a környezeti állapot fejlesztésére, duzzasztás nélkül); és végül - 1994/96-ban a VITUKI Rt. + VIZIG-ek + környezetvédő civil szervezetek + Műszaki (vízügyi) tervező vállakózások készítettek koncepció-tervet a folyóval kapcsolatos integrált gazdálkodás fejlesztésére, folyószabályozási beavatkozás útján. A 90-es évtized közepére elkészült két utóbbi munka szolgált kiindulásul a Miniszterelnöki Hivatal (Dunai Kormánybiztosi Titkársága) és a Külügyminisztérium (Nemzetközi Jogi Főosztálya) felkérésére és elvi irányítása mellett (az 1999. szeptemberére elkészült) „A Duna Rajka—Szap-Budapest szakasza duzzasztás nélküli rendezésének hosszú távú (50 év) koncepciója". Ebben a koncepcióban a ,,C) Rész. A Szap—Budapest közötti folyószakasz" kérdéseivel foglalkozik „/. Műszaki koncepció (mellékletekkel)" felvázolásával és „II. Előzetes/lokális hatáselemzés (mellékletekkel)" eredményeinek bemutatásával. Ezt a tervcsomagot a Magyar Kormány 1999. decemberében átadta a Szlovák Kormánynak, jelezve, hogy a GNV-vel kapcsolatos vita rendezése érdekében lefolytatandó tárgyalások során ez tekintendő a Magyar Fél kiinduló álláspontjának. E dokumentációban foglaltakat egybevetve a fentiek szerinti, legfontosabb természeti és társadalmi célokkal, a következő megállapítások tehetők. A dokumentáció nem foglalkozik a vízfolyás és a környező talajvíz kapcsolatával, s így csak azok az ismeretek állnak rendelkezésre, amit korábban a GNV tervezése során megismertünk (beleértve a parti szűrés ivóvízkészletek védelmét is). A dokumentáció részletesen kimunkálta a mellékágak rehabilitációjának és revitalizációjának feltételeit (az utóbbi két tervben foglaltak továbbfejlesztésével). A dokumentáció nem foglalkozik az árvízi meder kialakításával és az árvíz levezetésének kérdéseivel. A korábbiakból azonban tudjuk, hogy a magyar oldalon az árvédelmi védvonal helyenként (pl. Esztergom környékén) nem éri el a mértékadó árvízi felszíngörbe által megkívánt magasságot. A szlovák oldalon (bal part) ugyanakkor az árvédelmi töltés mind magassági szempontból, mind a földmű keresztmetszeti kialakítását illetően megfelel a nagymarosi duzzasztás miatti (magasabb) követelményeknek is. Ez a körülmény a magyar oldal árvízi biztonságát még tovább rontja (negatív pszichológiai hatás). A ' íjózás feltételeinek biztosítása érdekében jelentékeny kisvízi beavatkozásokat