Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

A mag\'ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 25 A vízgazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze a szabályozás, de ugyanilyen alapvető fontosságú a szabályozás betartásához szükséges eszközök, módszerek megteremtése. Nagyobb teret kell engedni a szankcionálás mellett a megelőzésnek és az ösztönzésnek. 1.2. A vízügyi hatósági feladatok ellátásának rendszere A magyar vízügyi hatósági intézményrendszer évszázados fejlődés eredménye. Az első fokú vízügyi hatósági feladatokat a vízgyűjtő területhez igazodó elven szervezett vízügyi igazgatóságok látják el (Hecsei 1995). Tételesen szabályozott rendben végzik - az elvi vízjogi engedélyezési, - a vízjogi létesítési engedélyezési, - az üzemeltetési engedélyezési eljárást, - valamint a vízhasználatok és egyéb, a vízviszonyokba történő beavatkozások tervszerű felügyeletét. A vízügyi igazgatóságok ilyen irányú tevékenységének 1885 óta létező és azóta folyamatosan vezetett nyilvántartási rendszere a vízikönyv. A vízikönyv közhiteles nyilvántartása, dokumentumtára minden olyan beavatkozásnak, ami a vízviszonyokat megváltoztatja. Rögzíti a beavatkozással kapcsolatos jogi, műszaki, természeti adatokat, a beavatkozás célját és megengedett hatását, valamint kölcsönhatásait az adott vízrendszerre vonatkozóan. Az önkormányzatok 15 ügykörben látnak el első fokú hatósági feladatokat a helyi vízgazdálkodás szabályozására. Ezek többsége a vízi közmű ellátáshoz kapcsolódik. A másodfokú hatósági feladatokat a vízügyi hatósági jogköröket illetően az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a helyi, közcélú vízgazdálkodási feladatokat illetően pedig a megyei közigazgatási hivatalok látják el. Az államigazgatási eljárásokban 1991 óta létezik harmadfokként a közigazgatási határozatokkal szembeni jogon'oslati lehetőség a bíróságok közigazgatási kollégiumainál. A környezetvédelmi szervezet ma a következő, a vízminőséget érintő államigazgatási (hatósági) jogosítványokkal rendelkezik: - szennyvíz kibocsátóknál a szennyvízbírság megállapítása, egyedi határérték megállapításának lehetősége, vízminőségi program elfogadása; - vízminőség védelme érdekében való kötelezés (ha ez vízi munkával jár, akkor a Vízügyi hatóság adja ki a kötelezést); - üzemi, vagy egyéb tevékenység korlátozása (vízminőségi veszélyeztetés esetén). A környezetvédelmi felügyelőségeké az első fokú hatósági jogkör, a másodfokút a Környezetvédelmi Főfelügyelőség látja el. 1.3. A vízügyi jogalkalmazás Az általános érvényű és kötelező jogszabályok kibocsátása önmagában még nem vezet a kitűzött állami feladatok és célok megvalósításához. A jogszabályban foglaltak megvalósulásának két módja van: az önkéntes jogkövetés és a hatóságok jogalkalma-