Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

26 Szlávi к L.-ljjas I. zói tevékenysége során bekövetkező teljesítés. A közhatalom gyakorlása azzal jár, hogy a vízügyi szerv dönt, döntése kötelező helyzetet eredményez és az kikényszeríthető. A vízügyi hatósági jogkör gyakorlása a vízgazdálkodási feladatok megvalósításának egyik eszköze, módja, de nem egyetlen lehetősége. A vízügyi hatósági jogkör csak azokhoz a vízgazdálkodási feladatokhoz kapcsolódik, amelyek megvalósítása csak ily módon kezelhető eredményesen és hatékonyan. A vízjogi engedélyezés. A vízügyi hatósági jogkör a vízügyi igazgatási szervek jogalkalmazói tevékenysége során jelentkezik, az állam által felvállalt vízgazdálkodási feladatok teljesítését célozza. Legáltalánosabb és legátfogóbb hatósági eszköz a vízjogi engedélyezés komplex jogintézménye, mely a vízi létesítmény, vízi munka műszaki tervezésétől egészen a végrehajtás ellenőrzéséig áthatja az eljárást. Valamennyi vízjogi engedély közös jellemzője, hogy a maga vízjogi feltétel- és követelményrendszerének érvényesítésével korlátozást jelent a vízjogi engedélyes jogainak érvényesítésében. A vízügyi igazgatási szerv jogalkalmazói tevékenységét az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, továbbá a speciális vízügyi eljárási szabályokat is tartalmazó 72/1996. (V.22.) kormányrendelet előírásai alapján gyakorolja. A kormányrendelet általánostól eltérő különös jellege a vízgazdálkodási feladatok specialitásából adódik. így általánostól eltérő rendelkezések vonatkoznak az ügyintézési határidőre, a vízjogi engedély iránti kérelemre, annak mellékleteire, a bizonyítási eljárásra és a vízügyi felügyelet során alkalmazható intézkedésekre. Az eljárási rendelkezések szerint valamennyi vízügyi érdemi döntés ellen biztosított — a közigazgatási fórumrendszer szerint - a jogorvoslati lehetőség. A vízügyi igazgatási szervnek mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot kell hoznia. A határozat szigorú tartalmi elemeit, alakját, az azzal kapcsolatos eljárást törvény határozza meg. A vízjogi kötelezés lényeges közhatalmi eszköz, mely elsősorban a vizek mennyiségi és minőségi védelme, kártételeinek elhárítása, vagy a károk megelőzése érdekében áll a hatóság rendelkezésére. A vízügyi felügyelet a vízügyi hatóság komplex ellenőrzési hatásköre, amit az egyes vizek és vízi létesítmények jellegétől és jelentőségétől függően meghatározott időszakokban gyakorol. Az ellenőrzés megállapításától függően —kötelezési, bírságolási, szabálysértés esetén pedig feljelentési jogköre van. Amennyiben megállapítja, hogy valamely vízi munka, vízügyi létesítmény, vagy vízhasználat károssá vált, rendelkeznie kell a kiadott vízjogi engedély visszavonásáról is. A vízügyi hatóság csak ott avatkozik be közhatalmi szerepével a vízviszonyokba, — elsősorban az engedélyezéssel — ahol az feltétlenül szükséges. Egyebekben nem korlátozza feleslegesen az állampolgárok, vagy más érdekeltek jogait. Az új jogi szabályozás szerint a vízügyi hatósági jogkörök száma lényegesen lecsökkent. Ahol nem feltétlenül hatósági eszközök alkalmazása szükséges, hanem például elegendő a tulajdonosi (kezelői) jogkör, ott megszűnt a hatósági eszköz alkalmazása. Kisebb jelentőségű létesítmények és vízhasználatok esetén a vízjogi engedélyt felváltja az egyszerű bejelentés megtétele és a hatóság erre vonatkozó visszaigazolása. A különböző szankciók (például a bírságok alkalmazása) helyett a gyakoribb ellenőrzést, az