Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Nagy László: Módszerek az árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározására

Módszerek az árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározására 225 2.1. Külföldi példák A magyarországi árvizek levonulása, a magyar árvízvédelmi rendszer kiépítettsége és nagysága alapjaiban tér el bármely külföldi árvízvédelemtől, de a külföldi gátszakadások és károsodások okai és tapasztalatai számunkra is érdekesek. Sajnos kevés megbízható adattal rendelkezünk, ezért is különösen értékes a lengyelországi árvízvédelmi gátaknál 1945—82 között tapasztalt 248 (nem gátszakadás csak károsodás) káreset (/. táblázat) megoszlásának elemzése (Krol 1983). A lengyel esetekben legnagyobb részaránnyal a meghágás szerepel. Hasznos volna tudni, hogy a meghágások milyen részaránya volt csak átömlés és milyen arányt képviselt a meghágás következtében kialakult gátszakadás. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Kárpát-medencében az előző 150 évben több mint 300 olyan esetről van feljegyzés, amikor a koronán történő átömlést nem követte gátszakadás. A töltés- és altalaj-szivárgás együttesen 50% részaránnyal szerepel (/. táblázat). Nem ismerni adatot arra vonatkozóan, hogy például a buzgár-képződés milyen részarányt képvisel az altalaj szivárgásoknál. A „hibás kivitelezés" részaránya 7%, az azonban nincs definiálva, hogy mi tartozik a „hibás kivitelezés" gyűjtőfogalmába. Hibás-e a kivitelezés akkor, ha egy XIX. században épült gát tömörsége nem elégíti ki a mai előírásokat? Nagyobb problémának tűnik azonban az, hogy a „hibás kivitelezés" mint kategória nem illik bele a károsodási mechanizmusokat bemutató statisztikába mint ahogy azt a bevezetőben megfogalmaztam (meghágás, szivárgás, rézsűcsúszás). Fel kell hívni a figyelmet, hogy a hazai és külföldi károsodásokra és tönkremenetelekre készült statisztikák (/. táblázat) nem ugyanazokat a megnevezéseket és fogalomcsoportosításokat használják, ezért az eredmények összevetése kicsit sérül, de még mindig jó alapot szolgáltatnak a „döntési fa" alkalmazásánál, az elágazási pontok valószínűségének meghatározásánál, a nehezen számszerűsíthető tönkremenetelek becslésénél. 2.2. Nagy gátak tönkremenetele A nagy gátak (tartott vízoszlop H> 15 méter, tározott térfogat Q> 1 000 000 köbméter) kategóriájába tartozó földgát Magyarországon nincs, de a tönkremeneteli folyamatok szoros kapcsolatba hozhatók a magyar árvízvédelmi gátakkal. Az árvízvédelmi gátak vizsgálatánál, állékonyság számításánál, riasztási és monitoring rendszerénél nagyon sok eredményt a nagy gátaknál tapasztaltakból veszünk át. Ezért is célszerű figyelemmel kísérni azokat az eredményeket, amelyek a nagy gátakkal kapcsolatos kutatásoknál, vagy a gyakorlatban kialakultak. A nagy gátak működése, felügyelete, károsodásuk elemzése széles körű nyilvánosságot kapott. Az ICOLD (Nagy Gátak Szövetsége) rendszeresen jelenteti meg szakmai füzeteit (Bulletin), így az egyes gátkárosodások, illetve törések a szakcikkeken keresztül meglehetősen ismertté váltak.