Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Hajós B.-Poroszlai J-né: A vízgazdálkodás időszerű feladatai

20 Hajós В. -Poroszlai J.-né rendszerét tovább kell fejleszteni, a díj mértékét inflációkövetövé kell tenni és felhasználásánál differenciáltan alkalmazni kell a decentralizálást,) az országos prioritások érvényesítése mellett; - Felül kell vizsgálni a gazdasági jogszabályokat a vízi közműszolgáltatásban fellelhető anomáliák rendezése érdekében; - Ki kell dolgozni és bevezetni a vízi közmű szolgáltató szervezetek műszaki és gazdasági minősítési és ellenőrzési rendszerét; - Ki kell alakítani az EU-konform fogyasztóvédelmi rendszert. A vízgazdálkodás és a tudomány kapcsolata ki kell terjedjen a tájesztétikai, valamint a jogi és politikai kérdésekre is. A közgazdaság-tudományt illetik többek között olyan kérdések, mint a költségek megosztása a vegyes értékrendű érdekeltek között (áruk és szociális hasznok stb.). Bonyolult feladat az érdekeltek közötti - fizikai - kölcsönkapcsolatok, különösen a környezeti hatások gazdasági kezelése. A vízmérnökök ökológiai ismereteinek, valamint az érintett mérnökök, közgazdászokjogászok és más szakemberek vízgazdálkodási, katasztrófavédelmi ismereteinek bővítése részévé kell váljon az oktatási rendszernek is. A szakoktatás és a humánerőforrás gazdálkodás intézményi hátterét és eszközrendszerét ki kell alakítani. 4.4. Feladatok a jogi szabályozás területén A vízügyi jogalkotásnak alapvető célja, hogy a vízgazdálkodás célkitűzéseit akként segítse elö, illetve realizálja, hogy közben az szervesen épüljön be a magyar jogrendszerbe, hasznosítsa és vegye át a vízügyi jog bevált intézményeit és szabályait és az Európai Unióhoz való csatlakozás, az integráció, a jogharmonizáció követelményeire is figyelemmel a kontinentális jogrendszerekhez tartozzon úgy, hogy alapelve ne a tiltás, a büntetés, hanem az állampolgárok önkéntes jogkövetése legyen. A vízügyi jogalkotásnak a vízgazdálkodás céljainak megvalósítása érdekében a közeljövő kiemelt feladatai: - Az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében meg kell teremteni az Európai Unió és a magyar jog harmonizációját, az EU vízügyi politikájának elvei és a magyar jogrendszer hagyományai alapján. - A vízgyűjtőkre szervezett, integrált szemléletű vízgazdálkodás követelményének szem előtt tartásával be kell fejezni a vízügyi joganyag megújítását. - Kiszámítható pénzügyi alapokra kell helyezni a vízgazdálkodást. Rögzíteni kell jogilag is - a költségvetés, az önkormányzat, az érdekeltek, az egyes alapok szerepét, határozottabban kell érvényesíteni a „szennyező fizet" elvet. Érdekelté kell tenni a nemzetgazdaság ágazatait a vízgazdálkodási politika végrehajtásában. - Az önkéntes jogkövetés elvére épülő vízügyi jogi szabályozás mellett, következetessé és érthetőbbé kell tenni a vízügyi hatósági engedélyezést, és felügyeleti tevékenységét. - Törvényi — jogszabályi - szinten rendezni kell a vizek, vízi létesítmények (különösen a vízi közmüvek) tulajdonlási és működtetési kérdéseit.