Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Illés L.-Konecsny K.: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőben

Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felsö-tisza vízgyűjtőben 181 9. ábra. Az erdő- és vízfelület változása Figure 9. Changes of forest-land and water surfaces Bild 9. Veränderung der Wald- und Wasserflächen рис. 9. Изменсис леса и поверхткти площадей, покрытой водой Idő (év) dő volt (Boros-Frisnyák 1999). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1850-1950 között az erdő negyedére csökkent, majd a telepítések nyomán lassú növekedés kezdődött (9. ábra). 4. Az erdőgazdálkodás sajátosságai és az erdők alakulása а XX. században a Felső-Tisza Tivadar feletti vízgyűjtőjén 4.1. Az utóbbi évtizedek erdőgazdálkodási sajátosságai 4.1.1. Az erdőgazdálkodás jellemzői az ukrajnai részvízgyűjtőn. Kárpátalján eredetileg 90-95% természetes erdő volt. Ma az erdő 694 km

2, ebből az összefüggő terület 647,7 km

2. A megye területére vonatkoztatva 51% az erdő. 1150-1400 m fölött kezdődik a havasok övezete, ahol törpefák, bokrok, cserjék és gyep a jellemző növényzet. Az erdő tulajdonosok (kezelök) szerinti megoszlása (km

2): Ukrán állami erdőgazdálkodási szervezet 4921 km

2 Ukrán Mezőgazdasági Minisztérium szövetkezetei és vállalatai 1368 km

2 Kárpátok Természetvédelmi Terület (Szinyevir és a Sztuzsien nemzeti parkok) 517 km

2 Ukrán Honvédelmi Minisztérium Ungvári Honvédelmi Erdészet 98 km

2 Ukrán Közoktatási Minisztérium Erdészeti Technikuma 36 km

2 Összesen: 6940 km

2 Az erdő - a mezőgazdasági szövetkezetekhez tartozó kivételével — értékes fajlagos mutatókkal jellemezhető. Az egy krrr-re jutó átlagos famennyiség 34 800 m

3, az évi növedék 500 m

3. A faállomány fajösszetétele: 59% bükk, lucfenyő 30%, tölgy 7,5%. A főbb erdőgazdálkodási egységek: fenyvesek, bükkösek és tölgyesek. A faállomány, kor szerinti