Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Illés L.-Konecsny K.: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőben

180 Illés L.—Konecsny К. Magyarországon jelenleg 17 000 km

2, az ország területének 18,5%-t borítják erdők. Bennük 319 millió m

3 élő fa található. A faállomány éves gyarapodása átlagosan mintegy 11 millió m

3. Ebből 8 millió m

3-t termelnek ki, tehát az állomány évente 3 millió m

3-rel növekszik. Az erdők 60%-a 40 évnél fiatalabb, csak 10%-a idősebb 80 évesnél. Erdeinkben ma 13 olyan fafaj él, amelynek részaránya eléri legalább az 5%ot. Őshonos a bükk, a cser, a tölgyek, a hazai nyár, a gyertyán, a fűz, az éger, a hárs. Nem őshonos az akác, a nemesnyár és a fenyők nagyobb része. Az őshonos fafajok területének aránya 57%, de az akác már több mint 20%-ot foglalt el. A honfoglalás után a Felső-Tisza-vidék jelenleg is Magyarország határai között lévő területein, szántóföld- és legelönyerés céljából - leginkább a termékenyebb talajokon - nagy erdőirtások kezdődtek. A védelmi helyek kialakítása is igen sok faanyagot igényelt. Pl. - a szabolcsi földvár építéséhez (Németh 1986) 5-6000 hektár erdőt irtottak ki a Nyírség peremén és a Tisza árterén. Később a XVII-XVIII. századi erdőirtások és a túllegeltetés miatt a nyírségi futóhomok ismét mozgásba lendült, amit a XIX. század második és a XX. század elején intenzív földhasznosítással, erdősávok telepítésével (főleg a mexikói eredetű akáccal) megkötöttek. A XVIII. század végén, mint azt az első katonai felmérés térképszelvényei is igazolják, a Szaimár—Beregi-síkság (7—8. ábra) több mint felén er8. ábra. A Beregi-síkság erdőségei a XVIII. században és 1980-ban Figure 8. Forests of the Bereg plains in the XVIir Century and in 1980 Bild 8. Die Wälder der Tiefebene Bereg im XVIII.Jh. und im Jahre 1980 рис. 8. Леса Бсрегской низменности в XVIII веку и в 1890 г.