Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
2. füzet - Illés L.-Konecsny K.: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőben
176 Illés L.—Konecsny К. hidrológiai szerepe van az erdőnek, az ICAS a jelenlegi állapot felmérése után az erdőterületet négy kategóriába sorolta (Rácz 1999): - Magas hidrológiai hatékonyságú erdők: III—VI. osztályú korösszetétel, I— III. osztályú termelőképesség, a fák alatt bokrokkal, fütakaróval, teljes fedettséget biztosító átlagos vagy nagy vastagságú avarréteggel, amely vastag talajrétegen helyezkedik el; - Közepes hidrológiai hatékonyságú erdők: III—VI. osztályú korösszetétel, I—V. osztályú, változó termelőképesség, teljes fedettséget biztosító átlagos vagy kis vastagságú avarréteggel, amely közepesen vastag talajrétegen helyezkedik el; — Csökkent hidrológiai hatékonyságú erdők: I—VI. osztályú korösszetétel, vékony, vagy hiányos avarréteggel, amely vékony (felszíni) talajrétegen helyezkedik el; — Hidrológiai hatékonyságot nélkülöző vagy minimális hidrológiai hatékonyságú erdők: felújításra-rendezésre szoruló területeken, utakon, medrekben, erodálódott területeken, sziklákon. Megjegyzés: a római számokkal jelölt korcsoportok: I. 1-20 év, II. 21—40 év, III. 41— 60 év, IV. 61-80 év, V. 81-100 év, VI. 100 év felett. Megállapították, hogy a záporesőre gyors áradással reagáló vízfolyások (záporvölgyek) vízgyűjtőjén a magas hidrológiai hatékonyságú erdőrészek aránya kicsi (pl. a visói erdökerületben 25%-os). Az elmúlt időszakban, főleg az utóbbi 40 évben folyamatosan tevékenykedtek annak érdekében, hogy a térségben csökkentsék az eróziós (torrenciális) folyamatokat. Az erdők vízháztartási mérlegének vizsgálata során megállapították, hogy nagyobb csapadék esetén, a legkedvezőbb esetben: a fák által visszatartott vízmennyiség elérheti a 15-20 mm-t, a talajba betározott vízmennyiség a 10-15 mm-t, a beszivárgás a 10-15 mm-t, tehát az erdő által, egy konkrét eső alatt a visszatartott csapadékmennyiség legfeljebb 35—50 mm lehet. Abban az esetben, ha a csapadék nem haladja meg a 30-40 mm, akkor a felszíni lefolyás teljes mértékben elmaradhat, vagyis az egész vízmennyiség tározódik. Nagyobb, például 60 mm csapadék esetén 33%, 100 mm esetén 60%, 200 mm esetén már 80% a lefolyó csapadékvíz aránya. Ez mutatja, az erdő vízvisszatartó képességének határait. Megállapították, hogy az erdő csapadék visszatartó képessége jelentős mértékben csökken, ha: megelőző csapadék volt, a fákon hiányzanak a levelek, a talajfelszín fagyott. 3. A Kárpát-medencei erdők alakulásának történeti áttekintése A Kárpát-medencében az erdőknek két időszakban, - az őskőkorszakban (paleolitikum) és a vaskorszakban — volt a maximális kiteijedése. A új kőkorszakban (neolitikum) a szárazabb időjárás miatt csökkent az erdők és nőtt a füves puszták területe. A vaskorszak végén és az újabb történelmi időkben voltak a legnagyobb kiterjedésű erdők, ezeknek határai az erdei talajok jelenlegi kiterjedését követték.
