Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Illés L.-Konecsny K.: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőben

Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felsö-tisza vízgyűjtőben 173 a vízháztartásra és a felszíni lefolyásra. Az állandó mérési program mellett az intézet esetenkénti expedíciószerü megfigyelésekkel is vizsgálja a különböző erdőgazdálkodási technológiák hatását az erdei talajok hidrológiai tulajdonságaira. Mindemellett a különböző erdő nagysággal összefüggésben feldolgozzák a hidrometeorológiai szolgálat lefolyási adatsorait is. Az erdők hidrológiai szerepével foglalkozó több évtizedes kárpátaljai vizsgálatok (Sztojko 1997, 2000, Kicsura 1988, 2000, Parpan-Olejnyik 2000, Lednej 2000) a következő eredményre vezettek: — A Kárpátok erdeinek vízszabályozó szerepét jelentős mértékben meghatározza a talaj transzformációs és vízvisszatartó tulajdonsága, valamint az erdötalajok víztároló- és vízáteresztő képessége. Megállapították, hogy bükkerdökben és a fenyvesekben a lehulló csapadék különböző mértékben éri el a talaj felszínét. Ugyancsak különböző módon zajlik le a hó felhalmozódása, majd annak elolvadása. Így például 20 mm-t meghaladó csapadék esetén a fák csapadék LENGYELORSZ. ROMANIA 1. kocsányos-cseres tölgyes. 2 tölgyes erdő. főleg kocsánytalan tölggyel. 3. tiszta bükkös. 4 bükkerdő tölggyel, más lombosfával, fenyővel. 5 bükkerdő luccal vegyesen. 6. bükkerdő jegenyefenyővel és luccal keverve, 7. Jegenyefenyőerdő. 8 lucfenyőerdő cirbolyával. 9. lucfenyőerdő más fenyővel. 10. törpefenyő, zöldbozót sziklás részekkel. 11 havasi rét. 12. mezőgazdasági terület 3. ábra. Kárpátalja jelenlegi növénytakarója Figure 3. Present vegetation cover of the Sub-Carpathian region Kárpátalja Bild 3. Die gegenwärtige Pflanzendecke des Kaipatenvorlandes рис. 3. Настоящий растительный покров Закарпатии