Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Magyarics András-Pomogyi Piroska-Pék Tibor: A Kis-Balaton védőrendszer kialakítása, működésének eredményei

628 Magyarics A.Pomogyi P.—

Pék T. ken Typha dominancia várható, ill. kialakul a térség sekélyvizű rendszereire jellemző zonáció. AII. ütem területén - helyesen megválasztott elárasztási mód alkalmazásával - a vízi társulások kialakulása rövidebb idő alatt játszódik le. A növényzet eltávolításával nem elhanyagolható mennyiségű tápanyagot lehet(ne) eltávolítani, mely munkának elsősorban pénzügyi gátjai vannak. A le nem aratott növényzet fokozza a tározótér autochton tápanyag- és szervesanyag-terhelését (Pomogyi 1995). 4.2. A KBVR területén folyó kutatási-, vizsgálati (monitoring) program áttekintése 4.2.1. A program alapjai. Mivel a KBVR célját, történelmi múltját és méreteit tekintve világviszonylatban is egyedülálló létesítmény — s mint ilyen, egyben referencia értékű is — érthető, hogy területén sok részletre kiterjedő, alapos kutatómunka folyik. Kezdetben a kutatások foként a „Balatoni kutatás és fejlesztés a VII. ötéves tervben" című KVM kutatási programhoz, az OKKFT G—10 jelű „A Balaton regionális környezetvédelmi kutatása" c. alprogramjához, továbbá a NYU-VIZIG-nek a KBVR üzemirányítása keretében végzett rendszeres ellenőrzési és kutatási feladataihoz kapcsolódóan folytak, kisebb részben egyéb forrásból finanszírozott (MÉM, BHG, stb.) feladatokhoz kapcsolódtak. Az 1990-es évek elején a kutatásokat OTKA alapból, ill. a KTM által OMFB mecenatúra pályázaton elnyert költségkeretből, továbbá a II. ütem beruházás-előtervezés rovatban biztosított keretből lehetett végezni. 1993 óta folyamatfeltáró vizsgálatok történnek, valamint a hidroökológiai monitoring, valamint a természetvédelmi biomonitoring kiépítését megalapozó vizsgálati program folyik. Több mint 10 hazai intézmény számos kutatócsoportja foglalkozik, illetve foglalkozott a kémiai, biológiai, anyagforgalmi, hidrológiai, üzemi vízminőség-védelmi- és természetvédelmi monitoring, stb. folyamatok feltárásával annak érdekében, hogy: - a kidolgozandó üzemirányítási rend a lehető legnagyobb mértékű tápanyag-eltávolítást szolgálja, a lehetőségekhez és ismeretanyagainkhoz képest legkörültekintőbb módon; - értékes adatok álljanak rendelkezésre a II. ütem további kialakításához, beüzemeléséhez — elárasztási, üzemeltetési stratégiájának kidolgozásához; - becsülni lehessen a rendszer közvetlen és közvetett hatását a Keszthelyi-öböl vízminőségére; - a lejátszódó folyamatok feltárásával bővüljön a tudományos ismeretanyagunkat a gyakorlati vízminőség-védelem megalapozására. E célok elérése érdekében a területen — beleértve a közvetlenül kapcsolódó vízgyűjtő fontosabb pontjait is - rendszeres- és célvizsgálatok folynak (részben folytak), az alábbi fő témakörökben: - hidro-geokémiai környezet (tápanyagterhelés- és visszatartás; vízkémia; talajés üledékkémia; a hordalék- és lebegőanyag mennyiségi, minőségi elemzése; nehézfémtartalom) ; - biológia (makrofita; fitoplankton; Zooplankton; protozoa; makrozoobentosz;