Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Magyarics András-Pomogyi Piroska-Pék Tibor: A Kis-Balaton védőrendszer kialakítása, működésének eredményei

626 Magyarics A.-Pomogyi P.—

Pék T. III. táblázat A KBVR elárasztás előtti növényzete Művelési ág/vegetáció-típus Hídvégi-tó Fenéki-tó Művelési ág/vegetáció-típus Hídvégi-tó teljes terület Ingói-Berek Művelési ág/vegetáció-típus km

2 % km

2 % km2 % Kisajátítási adatok alapján Szántó 1,90 8 5,71 9 Erdő 3,57 15 3,28 5 Gyep 17,35 73 23,36 37 Nádas 12,23 19 Egyéb/müvelés alól kivett 0,94 4 18,34 29 Összesen 23,76 100 62,92 100 Vegetációtérképezés eredményei alapján Lemno-Potamea — hínár 2,00 3,5 0,16 1,0 Phragmition — nádas 0,25 1Д 22,20 38,7 10,60 66,3 Magnocaricion - magasságos 8,86 37,3 15,70 27,6 3,60 22,5 Agrostion — mocsárrétek 4,92 20,1 1,59 2,8 0,02 0,1 Arrhenatherion — üde kaszálók 1,21 2,1 — Calistegion — ártéri gyomnövényzet 2,55 10,7 0,33 0,6 0,32 2,0 Alnion — láperdők 3,57 6,3 0,20 1,3 Salicion — füzliget 0.11 0,5 0,45 0,8 0,62 3,9 Telepített erdő, erdősáv 3,73 15,7 3,53 6,2 0,22 1,4 Szántó, parlag 1,90 8,0 4,53 8,0 0,26 1,6 Egyéb 1,44 6,1 1,89 3,3 — — Összesen 23,76 100 56,80 100 16,00 100 A Hidvégi-tavon az egyéb kategóriába tartozott a csatornák hínárvegetációja A II. ütem beruházás során mintegy 6 km

2 terület valójában kívül esik a Fenéki-tó tényleges tározóterén, annak igénybevétele a belvizöblözetek, ideiglenes anyagnyerőhelyek, stb érdekében történt. A vegetációtérképezés ezekre a területekre nem teljed ki. tott, sekélyvizű területeken mocsári növénytársulások vannak kialakulóban, melyekben a gyékényfajok dominálnak. A gyékény terjedése e víztájak felől várható (Pomogyi 1985, 1987). Természetesen a vázolt fő irányok mellett sok átmeneti társulás fordult elő, a békalencse hínártól az átokhínárig. A vízborítás első két évében rendkívül gyorsan változott a növényzet összetétele, rendkívül magas volt a megfigyelt fajok száma, ami