Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó
568 Szlávik L.—G al bâts Z.-Kiss A. —Kisházi P.-Ràtky I. vízszintemelkedés a Körösökön még soha nem fordult elő. Antnál a tetözés a Tőz töltésszakadásával egyidöben következett be július 24-én éjfélkor, 9,88 m-rel (0,48 m-rel az addigi legnagyobb érték felett). Július 26-án a Sebes-Körös és a Berettyó folyók összefolyásánál, két nappal később a Kettős-Körös jobb partján keletkezett töltésszakadás. A lokalizáció eredményessége érdekében két szükségtározót meg kellett nyitni. Víz alá került összesen 178 km 2, kitelepítettek 4100 embert (Litauszki 1980, Gyöngyösi 1981, Szlávik 1981a, 1982a,b,c). 2.13. Az 1981. márciusi árhullám Az évszázad legnagyobb árvízkatasztrófája, az 1980. július—augusztusi árvíz után alig több, mint fél év múlva, 1981 márciusában ismét egy olyan árvízi esemény alakult ki a Körösökön, ahol az árhullám tetőző szintje, vízhozama, az áradás hevessége és más hidrológiai paraméterei helyenként ismét megközelítették, illetve meghaladták az addig észlelt maximumokat. 1981. január 1-március 10. között a Körösökön hét kisebb árhullám alakult ki. A március 11—12-i heves esőket követően március 13-án jelentős árhullámok indultak el a Fekete- és a Fehér-Körösön. A. Fekete-Körös Antnál 42 óra alatt 6,40 m-t áradt és 0,12 m-rel az előző évi felett, 10,00 m-rel tetőzött. A Fekete- és a Fehér-Körös árhullámainak találkozása miatt a teljes hazai folyószakasz töltésein töltésmeghágás és csurgások ellen kellett védekezni. Az árvizet csak a mályvádi árvízi szükségtározó üzembe helyezésével lehetett biztonságosan levezetni (Szlávik 1981a, 1982a,b,c). 2.14. Az 1988. márciusi árhullám Március 17-én egy mediterrán ciklon, valamint hóolvadás hatására heves áradásnak indult a Fekete- és Fehér-Körös. Március 19-én a folyók magyarországi felső szakaszain az árhullámok tetőztek: Antnál 8,61 m-rel (a történelmi rangsor 6. legmagasabb értékével), illetve Gyulán 6,45 m-rel. Március 20-tól kezdődően egy újabb ciklon és a még meglévő hó hatására újabb árhullámok indultak a hegyvidéki szakaszon. Ez a második árhullám elsősorban a Fehér-Körösön volt jelentős és mielőtt az első árhullám elhagyhatta volna a Körös-rendszert, ráfutott a középső és alsó szakaszokon éppen tetözés körüli első árhullámra. Gyulánál 7,19 m-rel a történelmi rangsor harmadik legnagyobb tetözése alakult ki, míg Antnál mindössze 0,01 m-rel alakult ki kisebb tetözés, mint az első árhullámnál. Kiemelkedően magas volt a tetözés a Kettős-Körösön Békésnél (8,91 m), amely negyedik a történelmi rangsorban. 1980-ban ennél mindössze 0,25 m-rel magasabb értéknél következett be a hosszúfoki töltésszakadás. Román területen az első árhullám idején működésbe lépett a tamásdai tározó, míg magyar területen a mályvádi és mérgesi tározó esetében előkészületeket kellett tenni a tározók esetleges megnyitására (KÖVÍZIG 1988).
