Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó
A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere... 569 2.15. Az 1989. évi árvíz 1989-ban az igen csapadékos április után május 6-8. között egy hideg, nedves légtömegeket szállító ciklon hatására a Fekete- és Sebes-Körös vízválasztójának környékén 100 mm-t meghaladó csapadék hullott. Részben ennek köszönhetően, részben pedig a Románia területén épült mezötelegdi tározó meghibásodása miatt új Я та х alakult ki a Sebes-Körösön Körösszakálnál (5,18 m). Egyidejűleg a Fekete-Körösön is heves árhullám indult el, Belényes 3,75 m-rel — az akkori # ma x alatt mindössze 0,10 m-rel — tetőzött, de az anti 8,56 m-es tetőző vízállás is a legmagasabbak közé tartozik. Jelentős mértékű volt az áradás intenzitása Antnál (0,30 m/h). A folyó vízszintje Antnál 2 nap alatt 8 m-t emelkedett és a tetőző vízszint értéke csak 1,44 m-rel maradt el az 1981. évi legnagyobb értéktől. Ugyancsak jelentős volt a maximális vízszint esés értéke Ant és Remete között (5,44 m). Ez utóbbinak köszönhetően, valamint arra a tényre tekintettel, hogy a Fehér-Körös árhulláma nem érte el magyar területen a III. fokú árvízszintet, szükségtározó üzembe helyezése nem volt indokolt sem román, sem pedig magyar területen; az árhullám gyorsan levonult (Kiss 1989, Szappanos 1989). 2.16. Az 1995. évi karácsonyi árvíz Az 1995-96-os téli időszak csapadékösszegei az elmúlt évekhez képest kiemelkedőek voltak. Különösen a Tisza vízrendszerében hullott igen jelentős mennyiségű csapadék, amelynek azonnali lefolyását az 1995 karácsonya környékén kialakult enyhe időjárás elősegítette és így jelentős víztömegek jutottak a folyók medrébe. A csapadék eső formájában hullott le és megolvasztotta a vízgyűjtő területen lévő hótakarót. December 23-28. között a Fekete-Körös felső vízgyűjtőjén helyenként 200 mm csapadék hullott, de a Körösök vízgyűjtőjének többi részén is 100-150 mm volt ekkor a 6 napos csapadékösszeg. E csapadékok hatására a Körösökön jelentős méretű árhullámok alakultak ki, e folyók csaknem valamennyi védvonalán III. fokú, sőt a Fekete- és a Kettős-Körösön rendkívüli készültséget is el kellett rendelni. A Körösökön több jelentősebb védelmi beavatkozásra került sor. A Fehér-Körös jobb parti védvonalain a magassági hiányos szakaszokon —mintegy 4,5 km hosszon — nyúlgát építésével végeztek töltésmagasítást. A heves árhullám miatt december 29-én a hajnali órákban megnyitották a mályvádi árvízi szükségtározói. Ennek eredményeként a Fehér-Körös Gyulánál december 29-én 7,85 m-rel, 0,01 m-rel az eddigi # max alatt tetőzött. К Kettős-Körös vízszintje ugyanezen a napon tetőzött Békésnél és mindössze 0,20 m-rel maradt el az addigi legnagyobb értéktől. A Kettős-Körös alsó szakaszán a mérgesi szükségtározó megnyitását kotrógéppel végezték el december 30-án (KHVM 1996, Pálinkás 1996, Szlávik-Galbáts-Kiss 1996, VITUKI 1996). 2.17. Az 1999. évi árvíz Február 20-25 között fokozatosan csapadékossá vált az időjárás. A csapadék a síkvidéki és dombvidéki területeken eső formájában hullott, míg az 1000 m fölötti te-
