Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere... 563 mintegy 90%-a maradt magyar és itt a gátak koronaszintjének emelését végre is hajtották. Ugyanakkor a Románia területén az Arad megyei Társulathoz csatolt részen a koronaszint változatlan maradt (Gőg 1995, Prehoffer 1997). 2.4. A Fehér-Körös árvize és gátszakadásai 1925-ben 1925 decemberében a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében a Fehér-Körösön jelentős árhullám alakult ki. A rohamosan emelkedő vízállás Honctőnél 6,20, Borosjenőnél 6,80 m-rel tetőzött. Itt még eredményesen tudtak védekezni, azonban Kisjenőnél december 23-án 7,20 m-es vízállásnál a község alatt 3, majd 24-én a község felett 4 km-rel az árhullám meghágta a gátkoronát, feltehetőleg a hidaknál képződött jégtorlódások miatt. A jobb parti töltésen két gátszakadás következett be. Ugyancsak kiszakadt a Tőz (Teuz) bal parti töltése is (7. ábra). A Fehér-Körös két szakadásán keresztül 170 millió m

3 víz ömlött ki, amely a Tőz patakból kitört vízzel együtt 200 millió m

3-re növekedett. A magyar területre lezúduló víztömegnek az alig 7. ábra. Töltésszakadások és szükségtározó-megnyitások a Fehér- és Fekete-Körös védvonalain Figure 7. Levee failures and emergency storage openings of the flood control system of the rivers Fehér- and Fekete-Körös Bild 7. Dammbrüche und Notspeicher-Eröffnungen entlang der Schutzlinien der Fehér- und Fekete-Körös рис. 7. Прорывы защитной дамбы и открытие аварийного сооружения на защитной линии рек Фехер- и Фекете-Кереш