Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése

Közlemények, LXXXI. évfolyam 1999. évi 1. füzet A VÍZKÉMIAI VISZONYOK JELLEMZÉSE A DUNA RAJKA-SZOB KÖZÖTTI SZAKASZÁN DR. HORVÁTH LAJOS ÉS TEVANNÉ BARTALIS ÉVA A Duna országhatár és az Ipoly torkolata közötti (1852—1707 fkm) szakasza, a kapcsolódó mellékfolyók torkolati szakaszai, a Mosoni-Duna teljes hossza, valamint a Szigetköz (mentett oldal) vízrendszerének vízminőségi helyzete, annak alakulása, várható térbeni és időbeni változások előrejelzése, a Duna német és osztrák szakaszán sorra megépült vízlépcsők, de különösen a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer bösi egységének üzembe helyezése után európai viszonylatban is megkülönböztetett figyelmet érdemel. E területre irányuló ökológiai kutatásokon belül a vízminőségi kutatások speciális helyet foglalnak el. Egyrészt a hidrológia után ezen a tudományos szakterületen állnak rendelkezésre hosszúidejű mérési eredmények, amelyek homogén adatsorokat alkotnak, másrészt a gazdasági változás és tudományos fejlődés következtében a vízminőségi állapot és állapotváltozás meghatározása egyre újabb és újabb kérdéseket vet fel. Ezen belül is a hatás orientáltsága szempontjából kiemelt jelentőségű a Szigetköz, ahol a természeti, társadalmi, gazdasági viszonyokat, folyamatokat alapvetően a terület sajátos hidrológiai és vízminőségi viszonyai határozzák meg. A vízminőséget — ami önmagában is összetett fogalom — számos tényező — fizikai, kémiai, biológiai folyamatok, természetes és antropogén, pontszerű és diffúz külső terhelések, belső terhelés, medermorfológiai tulajdonságok, hidrometeorológiai jellemzők — alakítja és befolyásolja, amelyek hatásaikban egyrészt erősítik, gyengítik vagy kioltják egymást, egymásra szuperponálódnak, esetenként különböző periódushosszakkal jellemezhető ciklikusságot okoznak. Ezek integrált hatásaként alakul ki a vízminőség. Olyan esetben, amikor nagy mennyiségű adathalmaz áll rendelkezésre az állapot, vagy folyamat jellemzésére, az egyetlen eszköztár, amely kiindulásként alkalmazható a matematikai statisztikai analízis. Hangsúlyozni kell azonban, hogy alkalmazhatósági tartománya korlátozott, ezen az úton csak egy bizonyos mélységig lehet az igényként felmerülő információk birtokába jutni. 1. A magyar-szlovák határszelvény feletti vízgyűjtő terhelésének jellemzése A Magyarország feletti Duna vízminőségi viszonyainak jellemzésére a Duna 2203,8 fkm, Jochenstein és 1873 fkm, Wolfstahl szelvények, a német-osztrák, osztrákszlovák határponti vízterein a Duna menti országok kölcsönösen egyeztetett ún. „Bukaresti Deklaráció" vízminőségi mérési eredményeit az I. táblázatban tüntettük fel {IW 1996, Kavka 1997). A kézirat érkezett: 1998. XI. 3. Dr. Horváth Lajos oki. vegyészmérnök, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (EKF, Győr) Tevanné Bartalis Éva oki. biológus, EKF.