Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése

A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán 55 I. táblázat A Duna vízminőség változása a rajkai határszelvény felett (12 minta/év) Idő P tot pH D k.k MH4--N NO3-N J W J W J W J W J W 1988-89 0,15 0,22 7,92 7,93 9,73 12,16 0,17 0,28 2,52 2,66 1990-91 0,14 0,20 7,97 8,11 10,44 12,89 0,23 0,28 2,50 2,57 1992-93 0,09 0,13 8,1 8,09 9,08 10,81 0,12 0,18 2,28 2,37 1988-93 0,12 0,18 7,99 0,04 9,69 12,05 0,18 0,25 2,44 2,53 1995 0,12 0,12 8,02 7,90 n. a. 11,92 0,09 0,15 2,50 2,50 A nemzetközileg egyeztetett és kölcsönösen elfogadott közös fizikai, kémiai, bioló­giai adatokból a pH, oldott oxigén (D0 2), kromátos (D k k), ill. permanganátos (D k p) kémiai oxigénigény, fajlagos elektromos vezetőképesség, ammónium- (NH 4-N), nitrát­nitrogén (NO3-N), foszfát (PO4-P) és összes foszfor (P t ot) paraméterek kerültek feldolgo­zásra és értékelésre. Az adatok elemzéséből megállapítható, hogy a vizsgált 1988—95. időszakban az oxigénháztartás mutatói javultak, a szervesanyag szennyezettség alacsony volt. A nö­vényi tápanyagok közül az összes foszfor és az ammónium-nitrogén csökkenő időbeni lefutást mutat, a nitrát-nitrogén esetében azonban időben növekedés érzékelhető, ami a pH értékre is igaz. Ez a Duna-víz lúgosodásában mutatkozik meg. A Magyarország feletti Duna-szakaszon a vízminőség bizonyos javulása az ezen országokban tett beavatkozások integrált hatásaként értelmezhető: — az elmúlt két évtizedben jelentős szennyvíztisztító kapacitások épültek ki (//. táblázat), melynek eredményeként a Duna menti nagy városok szennyvíztisz­títása az 1980-as évek végével, Kelheim és Bratislava (Pozsony) kivételével, befejezettnek tekinthető (Jakus-Pannonhalmi 1997); — Németországban és Ausztriában a szennyezőanyag és a növényi tápanyagcsök­kentést az 1980-as évek közepétől bevezetett törvényi szabályozások nagymér­tékben segítette (mosó- és tisztítószer törvény, szennyvíztisztítási minimum kö­vetelmény, mezőgazdasági trágyázásra vonatkozó törvény). Elterjedt az ún. III. tisztítási fokozat. A bajorországi települési szennyvíztelepeken a kibocsátott foszfor frakciók mennyisége 1985-94. közötti évtized alatt átlagosan 83%-kal csökkent, a nitrogén esetében 30%-os csökkenést értek el. A Duna felső víz­gyűjtő területén a települések szennyvíztisztítása magas fokú: Dél-Német­országban a szennyvizek több mint 90%-át, Ausztriában a lakosság több mint 70%-ának szennyvizét tisztítják biológiai tisztító berendezésben (Wachs 1997); — a Dunát ért változások közül kiemelendő továbbá, hogy az osztrák Duna-sza­kaszon az utolsó negyven évben sorra épültek fel a vízierőművek". Jochenstein (1956), Ybbs-Persenburg (1959), Aschach (1964), Wallsee-Mitterkirchen

Next

/
Oldalképek
Tartalom