Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Szélsőséges hidrológiai események rekonstruálása feltáratlan kisvizgyüjtőkön 491 II. táblázat Havi csapadék 1998 1999 Otóber November December Január Február Március Április mm Sárkeresztes 64,4 67,0 26,5 6,8 58,7 26,7 83,2 q\ (m

3s 1 km 2) q

2 (m

3s 1 km 2) Sárkeresztesi vízfolyás 3,7(1) 2,6(!) Bal oldali ág 0,37 0,82 ebben az időszakban a szántóföldi kultúra szinte még ki sem kelt, a felszín semmiféle ellenállást nem jelentett a lepelszerüen levonuló víznek, továbbá a szélsőségesen nagy lefolyást megelőző időszakban a vízgyűjtőre hullott csapadék (II. táblázat) oly mértékben telítette a talajt, hogy az addig évek óta száraz mélyületek vízzel telítődtek, egyes helyeken lehetetlenné téve a talajmüvelést. A tetőző vízhozam számítására kétféle eljárást alkalmaztunk. Egyrészt tapasztalati árvízképletet (Csermák, Kollár), amelyek összevetésével becsültük a területre jellemző mértékadó vízhozamot, másrészt az árvíznyomok alapján hidraulikai számításokkal állapítottuk meg a műtárgyakon és a mederben lefolyó tetőző vízhozamot. A hazai vízfolyásokra ajánlott tapasztalati képletek (Csermák- és a Kollár-féle) megbízhatósága A<50 km

2 vízgyűjtő esetén ±40-50%. Tájékoztató adatként tehát mindenképpen hasznosak. A közép-dunántúli vízfolyások mért nagy vízhozamaival öszszehasonlítva (Bukovszky 1984) a Kollár-féle segédlet túl nagy értéket ad a 10%-os vagy ennél kisebb valószínűségű vízhozamok esetében. A Csermák-féle „B" tényező izovonalainak területi illeszkedését, az elmúlt évtizedekben többször felülvizsgálták. Ennek elhelyezkedése szerzőnként változik. A Sárkeresztes melletti vízgyűjtőterületre: B-2-3. Ugyanígy, eltérő az 5 km

2-nél kisebb vízgyűjtők esetében az „Л" kitevője, ami 1-0,8 között változik. A Csermák-képlettel számolva 3%-os valószínűségű vízhozamokra a sárkeresztesi vízfolyás vízgyűjtőterületre 9,6-14,2 m

3s~'-ot, a bal oldali ágrészre pedig 11,6 m

3s~' vízhozamot kapunk. A Kollár-féle képlet a 10%-os árvízhozamot adja meg, amelyből különböző valószínűségek számíthatók. A 3%-os vízhozamra 17,7 m

3s~' adódik (A=4,76 km

2) igen heves lefolyási viszonyokkal számolva. A bal oldali ág vízgyűjtőjére (Л=3,82 km

2) pedig 15,9 m

3s~'. A vízgyűjtőterület pontos körülhatárolása nagy fontosságú. Jól igazolta ezt a fenti hidrológiai esemény. A terepbejárások során kiderült ugyanis, hogy a lefolyást a vízgyűjtőt átszelő földút teljesen megváltoztatta. A bal oldali ág vízgyűjtőjének egy része a sárkeresztesi vízfolyás felé „gravitált". Ez az eset is bizonyítja, hogy látszólag apró tényezők milyen hatással vannak a lefolyásra. Visszatérve az árvízképletekre: a vízgyűjtőterület változása jelentősen befolyá-