Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán
378 G auzer B.—Bartha P. szeptember október 1 11 21 1 11 21 31 november 10 20 30 Bild i 8. ábra. Az 1998-as árhullám tiszabecsi vízállás idősorai Fig. 8. Time series of water stage at Tiszabecs during the flood in 1998 Wasserstandsganglinie der Hochwasserwelle von 1998 im Theißquorschnitt Tiszabecs nélküli helyzetet szimuláltuk, annál is inkább, mert a Tivadar alatti szakaszon ezek hatása valószínűleg nem volt számottevő. A 8. ábrán a tiszabecsi vízállás idősora látható, a nagyobb szemléletesség kedvéért feltüntettük a jelenlegi töltéskorona magasságot is. Az 1970-es árhullámhoz viszonyított jóval nagyobb pontosság nagyrészt rendelkezésre álló nagyobb mennyiségű adatnak köszönhető, de az is közrejátszik, hogy az 1970es számításba beleeső hóolvadási időszak mindig fokozott bizonytalanságok forrása. A tetőző vízszintre kapott 7,25 m-es érték összhangban van a töltésszakadások hatásáról leírtakkal. A tivadari tetözés értékére 9,54 m, a vásárosnaményira pedig 9,30 m adódott. A tiszabecsi vízszinteket tanulmányozva észrevehetjük, hogy a tetőző vízállás jócskán (0,60-0,90 m) elmarad a töltéskorona szintjétől. Ugyanakkor, november 6-án éjjel, néhány kilométerre Tiszabecs alatt csak nagy erőfeszítésekkel sikerült a töltésmeghágást megakadályozni. Ez az ellentmondás a felső-tiszai árvédelmi töltésrendszer helyenkénti jelentős magassági hiányaira utal. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy mint az 1970-es, mint pedig az 1998-as árhullám szimulációja megfelelő eredményt adott; az árhullámok számított és tényleges tetőző vízállás értékei közötti különbség egy esetben sem haladja meg a 0,10 m-t. Ezek alapján megalapozott az a feltételezés, hogy az egyes szcenáriók vizsgálata során kapott eredmények megbízhatóan írják le az adott szcenárió bekövetkezése esetén előálló helyzetet.
