Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán

Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán 379 6.3. Az 1998-as ukrán töltésszakadások hatása (1. szcenárió) A szcenárió vizsgálatát már az 1998. évi árvíz hidrológiai jellemzése során elvégeztük, a tiszabecsi vízállások grafikus korrekcióján alapuló becslés eredménye lényegében megegyezik az 1998-as árhullám szimulációjának eredményével. Megállapítható, hogy a gátszakadások elmaradása esetén a tiszabecsi tetőzés a ténylegesen bekövetkezett 7,08 m-nél mintegy 0,15-0,20 m-rel magasabban, kb. 7,25 m-es értékkel következett volna be. Az áradás töltésszakadások miatti átmeneti megállása, majd újbóli megindulása mintegy 4 órával késleltette a tetőzést, amely tehát a gátszakadások elmaradása esetén 5-én 22 óra tájban történt volna meg (4. ábra). 6.4. Az 1970-ben a Szamoson történt töltésszakadások hatása (2. szcenárió) Az 1970-ben a Szamoson levonuló árhullám május 14-én 17 és 20 óra között Szatmárnémeti térségében 11 helyen, összesen mintegy 1200 m hosszban átszakította a töltést, s mintegy 220 millió m

3 víz ömlött ki. Néhány órával később, 15-én hajnali 2 és 4 óra között a Szamos hazai szakaszán, Nábrád, majd Tunyogmatolcs térségében három helyen történt töltésszakadás, összesen mintegy 480 m hosszban. A kiömlő víz mennyiségére vonatkozó információ híján, annak mennyiségét 30-40 millió m

3-re becsültük. A kiömlő, igen nagy mennyiségű, mintegy 250-260 millió m

3 víz nagymértékben csökkentette a Tisza Vásárosnamény alatti szakaszának tetőző vízállásait. Számításaink alapján, amennyiben nem történt volna töltésszakadás, a IX. táblázatban látható tetőző vízszintek következtek volna be. Láthatjuk, hogy a szatmárnémeti szakadások - mivel közvetlenül a tetőzés előtt következtek be — csak kismértékben csökkentették a csengeri tetőzés értékét. Annál jelentősebb volt a töltésszakadás hatása Vásárosnaményra, ahol csaknem 1 méterrel csökkentette a tetőzést, s mintegy 24—36 órával előbbre is hozta azt. Még a 140 km-rel lejjebb levő tokaji szelvényben is több, mint félméteres hatása volt a kiömlő hatalmas vízmennyiségnek. A vizsgálatok szerint, a megnövekedett vásárosnaményi vízszintek a tivadari tetőzés értékét ugyan nem befolyásolták, de apadás lassulását eredményezIX. táblázat Az 1970. évi árhullám tetőző vízállásai a főbb szelvényekben, a 2. szcenárióban vázolt esetben Folyó Állomás Észlelt Gátszakadással számított A 2. szcenárió számított Folyó Állomás tetőzés, m Szamos Csenger 8,88 8,72 8,85 Tisza Vásárosnamény 9,12 9,11 10,33 Tisza Záhony 7,28 7,32 7,97 Tisza Tokaj 8,57 8,52 9,06