Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Papp Ferenc: Árvízvédelmi biztonság és kockázat

Árvízvédelmi biztonság és kockázat 347 kat (meghágás, elhabolás, szivárgás, átázás, rézsűcsúszás, műtárgyak, stb.) és a védekezés lehetőségeit. Az egyes öblözetek elöntésének gazdasági kockázatát a védelmi szakasz tönkremeneteli valószínűségének és az egyszeri elöntés esetére számított gazdasági kár súlyosságának szorzatával kell jellemezni. A kár súlyossága számítható: - az elöntési kár és a veszélyeztetett gazdasági érték hányadosaként (célszerűen akkor, ha a védelmi költségeket és a károkat a helybéli veszélyeztetetteknek kell viselniük), vagy - az elöntési kár és az éves bruttó nemzeti össztermék (GDP) hányadosaként (ha a védekezés, a károk helyreállítása, a kártalanítás állami feladat). Az öblözetek védelmi helyzetének mérlegeléséhez el kell dönteni az „elfogadható kockázat" értékét. A döntést a költség- és felelősségvállalónak kell meghoznia, ehhez azonban célszerű figyelembe venni: - az öblözet gazdasági kockázatának mindenkori helyzetét; - az emberi élet veszélyeztetettségének mértékét (népsűrűség, kormegoszlás, menekülési és mentési lehetőségek, stb.); - a pénzben ki nem fejezhető egyéb károkat, veszélyeket (fertőzésveszély, ökológiai károk, környezeti ártalmak, régészeti és kulturális értékek, honvédelmi szempontok, nemzetközi következmények, stb.). A védelem fenntartását, illetve a fejlesztés indokoltságát, sorrendjét, mértékét az előzőek szerint számított és az elfogadhatónak ítélt kockázat jelenlegi viszonya, a fejlesztés költségigénye valamint az egyes öblözetek védelmének összefiiggései alapján lehet eldönteni. - Ahol a számított kockázat alacsonyabb mint az elfogadható, ott általában a jelenlegi állapotot célszerű fenntartani, de indokolt esetben szóba jöhet a védelem megszüntetésével nyílt ártér visszaállítása is. - Ha a számított kockázat közel azonos az elfogadhatóval, akkor a tönkremeneteli valószínűségek számítási bizonytalanságainak csökkentésével (a konfidencia intervallum szűkítésével) célszerű foglalkozni. - Az elfogadhatónál magasabb kockázatú szakaszok fejlesztését a többletkockázat mértéke szerint indokolt rangsorolni. Mindig a soron következőkre kell kidolgozni a fejlesztési változatokat, és a változatok közül azt megvalósítani, mely a költségek és a kockázatcsökkentés szempontjainak mérlegelése alapján a legkedvezőbbnek bizonyul. A kockázatelemzés folyamatát és eredményeit szemléletes formában, térinformatikai rendszerek segítségével célszerű megjeleníteni. Ehhez szükség van: - megbízható adatbázisra (vektoros, szöveges, raszteres), - hálózati alkalmazást támogató operációs rendszerre, és - megfelelő kiépítettségü hardverre. A fenti elvek alapján a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére, az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízása alapján 1997 óta folyik egy kutatási-fejlesztési munka, melynek alapvető célja az árvízvédelem hazai kockázatelemzési módszerének kialakítása. 1999. januárjában megkezdődött a „Magyarország árvízvédelmi