Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Papp Ferenc: Árvízvédelmi biztonság és kockázat

346 Papp Ferenc — vagyis 58p/Vév, ami gyakorlatilag megegyezik az utóbbi 30 évre számolt tapasztalati értékkel. Valójában a kár és az eredményes védekezés összköltsége 2,1 milliárd Ft volt, ami azt jelenti, hogy a tényleges veszteség nemzetgazdasági jelentősége (az adott év GDP-jéhez viszonyított súlya) két nagyságrenddel alacsonyabb maradt. 5. Következtetések és javaslatok Az árvízvédelem helyzetének kockázati alapon történő mérlegelése azt jelenti, hogy döntéseinknél a műszaki biztonság mellett figyelembe vesszük a gazdasági és egyéb következményeket is. A kockázatelemzés eredményeit felhasználó védelemfejlesztés nemzetközi eredményei még nem kiforrottak. A feladat hazai megoldásának előkészítése megkezdődött, a gyakorlat számára hasznosítható megoldás kialakítása folyamatban van. Az elvégzett elemzések alapján levonható legfontosabb következtetések: - A természeti jelenségek miatt bekövetkező káresemények közül világviszonylatban is és nálunk is az árvizeknek a legnagyobb a személyi és gazdasági kockázata. - Magyarországon az árvizeknek a védelmi rendszer kiépítését követően nem volt humán áldozata, az ártéri öblözetekben okozott gazdasági kár és kockázat azonban az egyre nagyobb arányú beépítés és hasznosítás miatt a jelentős kezdeti csökkenés után fokozatosan növekszik. - Az elöntési kockázat kisebb lesz, ha csökkenteni tudjuk a védelmi létesítmények tönkremeneteli valószínűségét, vagy a védett területen az elöntés következtében keletkező kár súlyosságát, ez azonban csak akkor indokolt, ha a meglevő állapotra vonatkozó értékek magasabbak az „elfogadható kockázat" jellemzőinél. - Az „elfogadható kockázat" meghatározása egy többkritériumú döntési folyamat során történhet, melyben a gazdasági jellemzők és költség-kihatások mellett figyelembe kell venni az emberi élet és egészség veszélyeit, környezet- és természetvédelmi szempontokat, honvédelmi feltételeket, valamint a nemzetközi megállapodásokat is. Mindezek ismeretében Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése kapcsán a kockázat kezelésére az alábbi javaslatok fogalmazhatók meg. A védvonalak biztonságát a jövőben az árvízvédelmi kockázatelemzés részeként kell vizsgálni. Ennek érdekében: - az egyes szelvények magassági biztonsága és állékonysági biztonsági tényezői helyett a védelmi szakaszok tönkremeneteli (szakadási) valószínűségét kell meghatározni; - a tönkremeneteli valószínűséget a védvonal leggyengébb szelvényének kiválasztásával, a terhelés (árvíz) és az ellenállás (védelem) viszonya alapján kell számítani; - terhelésként a mértékadó árhullámot (vízállást és annak tartósságát) kell figyelembe venni; - az ellenállás meghatározásánál elemezni kell a különböző tönkremeneteli око-