Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
326 Domokos Miklós F$(x)=p[Q(t)<x,teTß (7) eloszlásfüggvénnyel (amelynek képletében p a valószínűség jele), akár pedig a (háromdimenziós) ún. eloszlási felülettel (Domokos—Szász 1973). A (7) szerinti (tapasztalati) eloszlásfüggvényről tudjuk, hogy ennek ekvivalens — bár eltérő koordinátarendszert alkalmazó — megfelelője a vízrajzi gyakorlatban, ill. a Vízrajzi Évkönyvekben elterjedt vízhozamtartóssági görbe (3. ábra). A háromdimenziós vízhozam-eloszlási felületek (4. ábra) viszont nagy számban találhatók a „Magyarország vizeinek műszaki hidrológiai jellemzése" c. kiadványsorozatban (VGI 1984-89), ill. a III. Vízgazdálkodási Kerettervben (OVH 1984). Konstans antropogén vízmérleg-elemek esetén az aktív vízmérleg (1) szerinti feltétele a Tj tárgyidőszakban, a (7) szerinti Fq^\x) vízhozam-eloszlásfüggvény alkalmazásával, a yi vízkorlátozási mutató alapján: (8) V J V J k= 1 A (8) képlet jobb oldalának első tagja - amelyben -1 a függvény-invertálás jele — nem egyéb, mint az Fq<J\x) vízhozam-eloszlásfüggvényen a yi vízhiány-tűréshez, mint ordinátához tartozó Q vízhozam-érték, vagy pedig - a vízhozam-tartóssági görbe koordinátarendszerére átfogalmazva — e görbén az (1—yi ma x) tartóssághoz rendelt vízhozam. Abban a különleges esetben, ha a vízmérleggel vizsgált tárgyidőszak az eszmei augusztus hónap (/=8) — amelyben a tapasztalatok szerint igen sok magyarországi vízgyűjtőben kritikus a vízkészlet-gazdálkodási helyzet, vagyis a legkedvezőtlenebb a vízmérleg minősítése — továbbá ha yi_ ma x=20% az előírt vízhiánytürés, a (8) képlet jobb oldalának első tagja egyenlő az augusztusi 80%-os tartósságú vízhozammal (Domokos 1974). A rutinszerű vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat ellaposodásával az utóbbi évtizedekben Magyarországon általánossá vált ennek a Öso%,aug értékre, mint szinte egyetlen vízkészlet-gazdálkodási vízhozam-jellemzőre hivatkozni. Ez a vulgáris gyakorlat többször éles kritikát váltott ki, anélkül, hogy a bírálók jobb módszert ajánlottak volna. Voltaképpen az történt, hogy a bírálók egy maguk alkotta fantommal viaskodtak: megfeledkeztek ugyanis arról, hogy a 08O%,aug mérőszám alkalmazása korántsem az alapja a hazai vízmérleg-készítési gyakorlatnak, hanem egy különleges — információhiány okozta kényszerű elhanyagolásokkal járó — megközelítés velejárója. A vízmérleg-módszertan (fantomképének) kritikája helyett célszerű lenne az erőfeszítéseket a szükséges — elsősorban az antropogén vízmérleg-elemekre vonatkozó — bemenő információk beszerzésére összpontosítani. Konstans antropogén vízmérleg-elemek esetén a kívánt kétdimenziós (5', 5") vízkorlátozási mutató értéke közvetlenül leolvasható a Q(t) természetes vízhozam (háromdimenziós) eloszlási felületéről. Ha a vízmérleg minősítése nem a yi, hanem a —jóval kifejezőbb — 72 vízkorlátozási mutató alapján történik, akkor az aktív vízmérleg (1) szerinti feltétele a következő alakot ölti: