Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A hasznosítható vízkészlet időszerű kérdései 327 ko X ф k= 1 vagyis a (^konstans esetben a Q(t) természetes vízhozam-idöfüggvény ugyancsak egyenértékű módon helyettesíthető annak FçfJ\x) eloszlásfüggvényével. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy — a hasznosítható vízkészlet fogalma elválaszthatatlan a vízkészlet-gazdálkodási tevékenységtől, ill. a vízmérleg-készítéstől; az utóbbiaktól függetlenül nem is értelmezhető; — valamely zárt vízgyűjtő hasznosítható vízkészlet-ídöfüggvénye, Q

u

t(t), a vízgyűjtőről kilépő természetes vízhozam Q(t) időfüggvényének és valahány önkényesen megválasztott - antropogén vízmérleg-elem Q

k(t) időfüggvényének az algebrai összege pl. a (2) vagy a (3) képlet szerint. (Az antropogén elemek közül mindazok, amelyeket nem sorolunk Q

u

t(t) összetevői közé, értelemszerűen ellenkező előjellel, a „vízigény"-nek nevezett vízmérleg-kar összetevői lesznek); — a vízkészlet-gazdálkodási döntések előkészítéséhez, a vízmérleg ( 1 ) szerinti minősítéséhez a vízkorlátozás valamely egydimenziós (/. ábra), vagy kétdimenziós mutatójának várható értékét kell meghatározni. Ehhez a hasznosítható vízkészlet Q

u,{t) és a vízigény Qß(t) ídőfiiggvényét (2. ábra) kell megadni, amelyekből a kívánt vízkorlátozási mutató értéke, szimulációval, közvetlenül meghatározható; — abban a különleges esetben, midőn a vízmérleg valamennyi Q

k antropogén eleme konstans értékű, vagyis csak a Q természetes vízhozam változik az időben, a vízkorlátozási mutatók a Q(t) idöfűggvényt egyenértékűen helyettesítő FQ(X) eloszlásfüggvény (vagy az utóbbival egyenértékű tartóssági görbe), ill. a vízhozamtartóssági felület (3. és 4. ábra), valamint az antropogén vízmérleg-elemek konstans értékeinek az ismeretében, megfelelő képletek —

pl. a (8) vagy a (9) képlet —alkalmazásával, szimuláció nélkül is meghatározhatók. E módszernek azonban inkább csak a számítógépek térhódítása előtt volt jelentősége, hiszen a vízkorlátozási mutatók természetesen konstans antropogén elemek esetében is meghatározhatók közvetlenül az időfüggvényekböl, szimulációval, azok statisztikai alakzatainak közbeiktatása nélkül; — a hasznosítható vízkészlet értelmezésének, ill. megadásának — a fentiek szerint — nincsenek nyitott módszertani kérdései. Az időszerű feladat tehát nem a módszertani kérdések vizsgálata, hanem sokkal inkább az antropogén vízmérleg-elemek időfuggvényeinek konkrét, megbízható előállítása (Domokos—Tarnóy 1993). IRODALOM Csermák В.. Vízkészletgazdálkodási rendszerek optimalizálása modellezéssel. Vízügyi Közlemények, LXXVIII évfolyam, 2. füzet. 1996. Domokos M:. A vízgazdálkodási hossz-szelvény. Vízügyi Közlemények, LVII. évfolyam, 4. füzet. 1965. Domokos M.—Szász D.: Simuló vízhozam-eloszlásfüggvények előállítása. Hidrológiai Közlöny, 1973/1. füzet.