Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
2. füzet - Mosonyi Emil: A mértékadó árvíz
A mértékadó árvíz 203 színüség szerinti előfordulása. El kell dönteni, hogy milyen valószínűséggel érkező árvíz ellen akarjuk védeni a területet, és mi az, amin túl már nem tudunk védelmet nyújtani. Németországban behatóan foglalkoztam ezzel a kérdéssel és irányító tevékenységet is fejtettem ki. Javaslatomra felállítottak egy bizottságot (Ausschuss Bemessungshochwasser), amelynek vezetésével megbíztak. Meg kell említenem, hogy ebben a Szövetségben (DVWK=Deutscher Verband fur Wasserbau und Kulturtechnik) nem csak a címnek megfelelő műszaki tudományok egyetemi és állami intézeti képviselői, hanem az illetékes hatóságok magas rangú tisztviselői is közreműködtek, így a Szövetség jelentékeny segítséget nyújt a hatósági intézkedések és döntések számára. Bizottságomban is biztosítva volt a vízügyi hatóságok képviselete. Az árvíz előfordulási valószínűségének számítására még 1979-ben a Pearson III féle (P3) eloszlásfüggvényt javasoltuk (DVWK 1979). A PMP és a PMF számítására pedig módszert és példát dolgoztunk ki (DVWK 1983). Végül készült egy tanulmány, amit én úgy nevezek: „segítség a döntéshez", mely megkönnyíti a tág határok között változó mértékadó árvízhozam kijelölését (DVWK 1989). Németország egyesítése után, elkészült az árvízi valószínűség számítására szóbajöhető összes eloszlásfüggvény részletes analízise (DVWK 1998). A két javaslat közül az 1989. évinek az volt az előnye, hogy egy tervező vagy építő mérnök közvetlenül és gyorsan használhatta. Ezzel szemben az 1998. évi javaslat módszerét csak egy jól képzett hidrológus tudja követni. Vagy a tervező kész számítógép programot használ (anélkül, hogy esetleg az eljárás minden matematikai lépését értené). 1. Az árvízi valószínűség-számítás matematikája Az árvízi valószínűség-számításnál feltételezzük, hogy egy n számú évből álló időszakból ismerjük mérések alapján a maximális évi árvízhozamokat m 3 s _ l mértékegységben. Ezeket a Q\, Q 2,... Q\,... Q n értékeket.sorba rakjuk balról-jobbra nagyság szerint, ahol az г'-dik Q\ vízhozamnak ún. empirikus valószínűsége />j=i/n. A vizsgálatnál nagyon fontos, hogy biztosítva legyen az adatok függetlensége, homogenitása, (egyöntetűsége), továbbá jellegzetessége, vagyis az, hogy jól reprezentálja azt a sztochasztikai sokaságot, amit a mért adatsor képvisel. Inhomogenitás akkor fordulhat elő, ha a megfigyelt időszakaszban természeti változások, vagy antropogén befolyások következtében, az évi maximális árvizek eloszlásában figyelembe veendő változás áll elő. (A természeti változásra példa a mederváltozás, az emberi beavatkozásra az erdőirtás, település-fejlődés, tározók létesítése, stb.) Ha éghajlati folyamatok vagy a vízgyűjtőterület és a meder fizikai megváltozásai, továbbá az antropogén beavatkozások egy irányban fokozódó vagy csökkenő irányt mutatnak, akkor feltétlen szükség van még egy trend-analízisre is. A homogenitás vizsgálatára különös gondot kell fordítani. Több eljárás ismeretes, melyek közül a Kolmogorov-fé\e homogenitás vizsgálat teijedt el legjobban. Keresnünk kell egy olyan elméleti eloszlási függvényt, amely jól idomul a mért adatsorhoz, tehát az empirikus eloszláshoz, hogy extrapolálni tudjunk. Ha integráljuk
