Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése

A vízkár-elhárítási védekezési feladatok... 15 Védekezési erőforrások nyilvántartását támogató alrendszer. Védekezési segédletek alrendszere. A megvalósításra előirányzott alrendszerek többségénél minden irányítási szintre specifikus megoldást kell kidolgozni, ezt minden egyes védekezés-irányításban közreműködő szervezet számára egyedi adatbázishoz kapcsolni és ugyanakkor ezeket úgy elkészíteni, hogy a különböző szintek között (illetve a hidrológiai alrendszernél azonos irányítási szinten is) összekapcsolva alkossanak egységes, együttműködő egészet. A védekezési segédletek alrendszere minden irányítási szinten, minden védekezésben közreműködő szervezetnél döntően azonos (pl. jogszabályok, előírások nyilvántartása, ABSZ, műszaki segédletek stb.). A VIR keretében való létrehozásának viszont éppen az a jelentősége, hogy az ebbe az alrendszerbe tartozó modulok egységesek lehetnek minden közreműködő szervezet számára, csak egyszer kell ezeket kidolgozni. (Természetesen ennek az alrendszernek is vannak bizonyos szervezetspecifikus moduljai is.) A VIR kialakítása során nem a meglévő információs rendszert kellett változtatás nélkül leképezni, hanem egy számítógépes eljárásokkal, információkezeléssel támogatott rendszert létrehozni. Ezért a VIR kidolgozása során—a hagyományos védekezés-irányítási gyakorlat rendszer-szemléletű elemzése és kiértékelése alapján — az irányítási folyamat ésszerűsítésére irányuló javaslatokat az OVF tudomására hoztuk és kezdeményeztük a visszacsatolás megvalósítását: a hagyományos gyakorlat indokolt módosítását. 2.5. A VIR időbeli tagolása A védekezési tevékenységet {1.3. pont) két fő időszakra kell felbontani: - Védekezési készültségen kívüli időszak, ezen belül: állapotkövetés és készenlét. Az állapotkövetés során bizonyos diszkrét periódusonként értékelésre kerülnek a vízkárelhárítás szempontjából mértékadó hidrometeorológiai helyzetek. (Ez a vízminőségi kárelhárítás kivételével valamennyi vízkár-elhárítási szakterületre igaz, de logikai analógia ott is felállítható). Egy-egy értékelés eredményeként vagy folytatódik az állapotkövetés, vagy a rendszer áttér egy magasabb - de még mindig védekezési készültségen kívüli - üzemállapotra, a készenlétre. Ez jelenleg is így funkcionál és ezt az elvet a VIR létrehozása során is célszerű megőrizni. Az állapotkövetés és a készenlét megkülönböztetése azért szükséges, mert a készenlétre való átmenet során az információs rendszer újabb moduljait célszerű beüzemelni, vagy működésre előkészíteni. - Védekezési készültségi időszak, amelyet célszerű három részre tagolni: a védekezési tevékenység kezdete, folyamata és lezárása. A védekezési készültségi időszak működésének lezárásaként, a készültségen kívüli időszak üzemállapotára való áttérést megelőzően a következőket kell elvégezni: — átmeneti adatállományok elmentése, tárolása; — importált adatállományok esetleges módosítása; — a rendszer egészének, működési tapasztalatainak elemzése, kiértékelése és visszacsatolása.