Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése
16 Szlávik Lajos A vízkár-elhárítási védekezési információs rendszernek folyamatos működésű nek kell lennie, oly módon, hogy bizonyos moduljai állandóan üzemelnek és a vízkár-elhárítási tevékenységeket döntően determináló hidrometerológiai helyzettől függően kapcsolják be a további modulokat. A VIR központi moduljaként egy olyan program kialakítása szükséges, amely nyilvántartja a rendszer elkészült részeit, azok tartalmát, összefüggéseit; folyamatosan működteti a hidrometeorológiai és hidrológiai helyzetet figyelő és értékelő modult és az állapotértékelés alapján jelzést ad a kezelő részére a teendőkről. 3. A VIR informatikai és adatátviteli háttere 3.1. A VIR rendszer informatikai háttere A vízügyi szolgálat informatikai eszközparkja (az alkalmazott hardver és szoftver eszközök köre) spontán fejlődés eredményeként alakult ki, amely folyamatot lényegesen meghatározta az egyes intézményekben informatikai alkalmazásokkal foglalkozók érdeklődése, affinitása, valamint az eszközök fejlesztésére fordítható anyagi források. Az 1980-as évek közepén lezárult középgépes fejlődési szakaszt követően, a személyi számítógépek elterjedésével és helyi hálózatokba való szervezésével egyidejűleg — az erre irányuló néhány kísérlet ellenére - nem voltak egységes előírások az alkalmazott eszközök egységesítésre, a programok kompatibilitásának biztosítására. A VIR fejlesztésének megindításakor nyilvánvalóvá vált, hogy megfelelő eredményt csak az informatikai háttérre vonatkozó egységes előírások megfogalmazásával és következetes betartásával lehet elérni. A fejlesztések informatikai követelményeit először 1992-ben fogalmazták meg (Szlávik 1992), majd azt követően több esetben aktualizálták. A fejlesztések és az üzemeltetés számítástechnikai környezetének és feltételeinek előírásával kellett biztosítani, hogy a VIR - kifejlesztésre kerülő elemei a legkevesebb problémával egységes rendszerré alakulhassanak, - más ágazati fejlesztésekben készülő rendszerekkel kapcsolatba kerülhessen, - a felhasználó szervezeteknél, az ott lévő eszközökön és jogtiszta szoftverkörnyezetben üzembe helyezhető legyen, - a részrendszerek elkészítésére vállalkozók számára egyértelmű feladat-meghatározást lehessen kiadni. A hardver környezet meghatározása azt a célt szolgálta, hogy elsősorban a program fejlesztők számára megadja, milyen eszközökkel lehet, ill. kell számolni elkészített programjaik üzembe helyezésekor, másodsorban pedig az ágazati és helyi eszközfejlesztések előre mutató, de a VIR-hez alkalmazkodó irányítottságot kapjanak. A szoftver környezet meghatározása két területen tett megkötéseket: egyrészt a rendszer kidolgozásánál, majd pedig az üzemeltetésénél használható szoftverekkel kapcsolatban, másrészt pedig az elkészült szoftverek működését illetően. A szoftver környezet előírása kiterjedt az operációs és hálózati rendszerekre, az adatbázis kezelésre, programozási nyelvre, táblázat kezelésre, szövegszerkesztésre stb. Előírások
