Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Fazekas Helga: A bökényi hajózsilip felújításának műszaki megoldásai

152 Fazekas Helga — a műtárgynál a munkahézag okozta károsodás a felső rétegekben jelentkezik, mert a felső 0,10 m-es betonréteg leválik az alatta lévő felületről. Oka, hogy az alsó felületet rosszul képezték ki, szinte majdnem sima, és jól látható, hogy kötött állapotú volt, mikor rábetonoztak. - a korabeli építéstechnológia szerint a betonozás rétegenként történt, az egész felületet teljes hosszban, egybe betonozták, dilatációs hézagok nélkül. •2.3. A műtárgy felújítás koncepciója Az ezredfordulóhoz közeledve a Bökényi-vízlépcső kritikus időket él át. Évről évre, illetve télről — télre egyre jobban ki van téve a korróziónak, mivel a megrepedt szerkezetbe bekerült víz és nedvesség a fagy hatására térfogatát megnövelve tovább tördeli a betont. A javítási technológia pontos megállapítását csak egy alaposan elkészített statikai terv vizsgálati eredményeire lehet alapozni. A bökényi hajózsilip felújítása elengedhetetlen, amelyet azonban csak egy alaposan előkészített terv vizsgálati eredményeire lehet alapozni. Első és talán egyik legfontosabb lépésként a műtárgy aláüregelődését kell feltárni és megszüntetni. A műtárgy aláüregelödése a megépítése után szinte azonnal (2—3 év) jelentkezett, de minden nagyobb felújítás során aláüregelödéseket kellett kiinjektálni. Az üregelődések feltérképezése ma már geofizikai módszerekkel történik, melynek révén pontos képet kapunk nemcsak az üregek helyzetéről, hanem a műtárgy alatti talaj szerkezetéről is. Az üregek kiinjektálásával rögzíthető a műtárgy helyzete. A szilárdító eljárás adott esetre való megválasztása a feladat jellege mellett a talajnemtől és a környezettől is függ. Áramló víz környezetében gyakran hatástalan a cementinjektálás, mert a víz elmossa a cementszemcséket, mielőtt azok megszilárdulnának. Ilyenkor kötésgyorsítókat kell használnunk. A kötésgyorsítás esetén legfontosabb a kötésidő pontos beállítása, amelyet egyrészt a csővezetékek eltömődésének elkerülése, másrészt a kívánt hatás elérése szab meg. Olyan esetekben, amikor el kell kerülnünk a felszín emelkedését, pl. építmények közelében folyó injektálás esetén, meg kell határoznunk a megengedhető legnagyobb nyomást is. A hajózsilip felújításának másik fontos feladata a műtárgy megerősítése. A legnagyobb problémát a régi és az új szerkezet (megerősítő beton) együttdolgozása jelenti. Nyilvánvalóan problémát jelent az is, hogy az építés és a megerősítés között eltelt több mint 90 év alatt a műszaki és anyagtani tudományok fejlődése miatt anyagtani és statikai számításbeli különbségek merülnek fel. A megerősítés során tehát az elsődlegesen figyelembeveendő szempont az együttdolgozás és az együttdolgoztatás lehetősége. A meglévő szerkezet és az építendő megerősítés erőtani viselkedése határozza meg az esetleges együttdolgozást. Az egyik megoldás, ha'a meglévő szerkezetet csak zsaluzatként használva, önálló teherviselő vasbeton köpeny kerül beépítésre. Ez a szerkezeti kialakítás nem megfelelő állékonyság és teherbírási képesség esetén indokolt. A másik lehetőség, hogy a meglévő és a megerősítő szerkezet komplex egységet alkot teherviselés szempontjából, együtt dolgozik.