Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Fazekas Helga: A bökényi hajózsilip felújításának műszaki megoldásai

A kökényi hajózsilip felújításának műszaki megoldásai 147 2. A vízlépcső felújítása 2.1. Előzmények Az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) megbízásából tanulmány (V1ZITERV1982) készült Bökény, Békésszentandrás, Békés, Gyula és Körösladány valamint a Hortobágy-Berettyó árvízkapu és a hármas zsilip üzemi és műszaki rekonstrukciós munkáira. A bökényi vízlépcsőre két változatot dolgoztak ki és vizsgáltak meg: - a vízlépcső rekonstrukcióját; - a vízlépcső megszüntetését és a hajóút kotrással történő biztosítását. A rekonstrukció lehetőségét és gazdaságosságát vizsgálva elemezték: - a kovácsoltvas keretlábak cseréjét hegesztett acélszerkezetre; . - a rézsűburkolat helyreállítását; - az éjszakai hajózás érdekében megfelelő térvilágítás felszerelését (duzzasztónál és a hajózsilipnél); - a felsőfő támkapu cseréjét. A vízlépcső megszüntetésének kérdését Kiskörén, 1982. VII. hónap 24-én megtárgyalták, és a bökényi vízlépcső ideiglenes üzemen kívül helyezéséről döntöttek. A vízlépcső megszüntetésével, ill. a hajóút kotrással történő biztosításával kapcsolatban azonban számos probléma merült fel. Ezek tisztázására a tanulmányterv készült (KÖVÍZIG 1983). A megszüntetés melletti indokok között találjuk, hogy — az 1969-ben, ill. 1977-ben megépült békési, ill. körösladányi duzzasztók üzeme Hármas-Körösön (Békésszentandrás) más üzemrendet követel, így a bökényi vízigények kielégítése már nem annyira meghatározó; — Az öntözési és hajózási igények alapján általánosságban az volt tapasztalható, hogy a Hármas-Körös bal oldalán a Csongrád megyei részen minimális az öntözési igény. A Szolnok megyei területeken Öcsöd környékén volt jelentősebb az öntözés, Kunszentmárton akkor még nem számított jelentősebb vízkivételnek. A hajózást tekintve pedig Bökény meghatározó, ugyanis csak 11. kategóriájú hajóút, a hajózsilip méretei miatt. A KPM nem tervezte a hajózás itteni fejlesztését. A tanulmány (

KÔVIZIG 1983) a lehetséges megoldások közül — a vízlépcső feladatának ellátását figyelembe véve - a vízlépcső teljes felújításának lehetőségét sem kizárva, az ideiglenes üzemen kívül helyezése két lehetőségét vetette fel: - a vízlépcső üzemeltetésének lehetősége megmarad; - csak a duzzasztó üzemeltetésének lehetősége marad meg. A vízlépcső üzemeltetésének lehetőségét a hajózsilip kismértékű felújításával, a felsőfő támkapu cseréjével, az ideiglenes elzárás megoldásával és a térvilágítás kialakításával lehet biztosítani, figyelembe véve, hogy a betonfelület még nem korrodált olyan mértékben, hogy az említésre méltó legyen. Az ideiglenes megoldást végül az jelentette, hogy a duzzasztó időszakosan (az öntözési igényeknek megfelelően) üzemel. A tanulmánynak az érdekeltekkel történt egyeztetése után - 1985-ben — az OVH