Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Fazekas Helga: A bökényi hajózsilip felújításának műszaki megoldásai

A kökényi hajózsilip felújításának műszaki megoldásai 145 hézaggal alakították ki, bitumen kátrány keverékkel kiöntve, bitumenes kóccal tömítve. A duzzasztómű előtt a felvízi oldalon háromszoros lefúrással (a rézsűknél kétsoros lefűrással) és cementhabarcs beinjektálással betonfüggönyt létesítettek. A tervbe vett 0,50 m-es duzzasztási szintnek megfelelően a partfalakat a felvíz oldalon magasították, rábetonozást készítettek. A támasztóbakok és a kezelőjárda szint emelését is előirányozták, azonban a tervezett átalakítási munkát a bakokon nem hajtották végre, csupán a duzzasztó tűk hosszát és vasszerelését módosították. A második nagyobb, felújítási munkálatokra az 1973-ban került sor, a hajózsilip alsófő támkapu cseréjével A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság még 1969. XI. 25-én felkérte a VIZITERV-et a bökényi hajózsilip alsófö támkapujának felülvizsgálatára, majd a támkapu csere kiviteli tervének elkészítésére. A vizsgálat szerint az akkor kb. 70 éves alsófö támkapu acélszerkezete erősen korrodálódott, deformálódott volt, a helytelen mozgatást balesetveszélyesnek minősítették. Fő problémát az árvizek alkalmával lerakódott iszapréteg eltávolítása okozta, a kis küszöbmagasság miatt fennakadt kövek és a vastag iszap megakadályozta a kapuk mozgatását. Az új támkapu kialakításánál arra törekedtek, hogy a vasbeton kamra minimális megbontásával, betonozott acélszerkezetek (kihorgonyzások, támsaruk, talpcsapok) megtartásával a küszöbmagasságot maximálisra növeljék. A vasbeton küszöb 0,45 mes megemelésével a kapuszárnyak alsó élei följebb kerültek, így a kamra fenék és támkapu alsó éle közötti részt 500 mm-re emelték. Továbbá, a biztonság javára még 300 mm magas hordalékfogó gerendát építettek be, amely a nagyobb görgetegek távoltartására, a kapuk előtt 2 m-rel a kamrafenéken helyeztek el. A támkapuk 2 darab, 6,05 m magas és 5,465 m széles főtartós, egyoldali lemezborítású kapuszárnyak alkották, mely zárt állapotban 750-os szöget zártak be. A támkapuk cseréje alatti időben - 1974-ben — lezárták zsilipkamrát, így a kamra szerkezete láthatóvá és vizsgálhatóvá vált. Megállapították, hogy - a bordás vasbeton fenék gerendázata mellett, a gerenda és a gerendarácsot kitöltő soványbeton találkozásának sávján, csíkokban jól megfigyelhető a természetes szerkezeti hézag és itt, a vékony vasbeton lemezen víz szivárog át. Az itt lerakódott iszap sárgás színű; - a fenékről vékony sugárban feltörő víz nem volt észlelhető a felhajtó erő mértékadó helyzete (ami a felvízi duzzasztás 77,01 m В.

f. és az alvízi H

m

m közelében, 73,22 m В.

f. vízállás mellett, tehát közel 4 m-es vízszintkülönbség) közelében; - az oldalfalakon is az építési munkahézagoknál lévő, átmenő repedéseknél (4. ábra) volt erősebb a szivárgás; - a fal alsó harmadán függőleges sávokban átnedvesedés volt észlelhető. Sem ezeken a helyeken, sem a falrepedéseken keresztül talajkimosódás nem volt. Az erősen vízzáró talaj miatt az átszivárgó víz a finom szemcséket nem mosta ki, és az 1935-ben létesített betonfüggöny ezt a vízzárást csak erősítette;