Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
1. füzet - Szlávik Lajos: Magyarország az Európai Unió küszöbén
Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi l.fiizet MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN DR. SZLÁVIK LAJOS Magyarország természetföldrajzi adottságai miatt a vízzel kapcsolatos tevékenységek értékes hagyományaival rendelkezik. A XIX. század végén kialakított magyar vízügyi szolgálat az elmúlt több mint 100 év alatt mindvégig e szakterület élvonalbeli szervezeteként működött Európában. Magas színvonalú szervezettségét a társadalmi, politikai változások sem csorbították. Napjainkban a magyar vízügyi szervezet újra jelentős kihívások előtt áll. Meg kell felelnünk a természeti erőforrásokkal kapcsolatos globális gazdálkodás integrált vízgazdálkodást igénylő felfogásának, a fenntartható fejlődés ideológiájának. Fontos feladatunk a magyar társadalmi, gazdasági fejlettség, a piacgazdaságban történő átmenet által meghatározott fejlődési trendek kiszolgálása a vízgazdálkodás eszközeivel. E tekintetben Magyarország számára kiemelkedő szempont az Európai Unióhoz való csatlakozás szakmánkat érintő követelményrendszerének teljesítése. Mindezeket a követelményeket úgy kell felépítenünk, hogy azok a magyar vízgazdálkodás évszázados hagyományaira támaszkodjanak. Ezek a szempontok képezik a magyar vízgazdálkodás reformtörekvéseinek alapját. A megvalósítás eszközrendszere rendkívül szerteágazó. Az egyik leglényegesebb és egyre inkább erősödő segítség minden ország vízgazdálkodása számára a nemzetközi összefogás. A világ szakemberei ráébredtek arra, hogy a természeti folyamatokon nyugvó vízgazdálkodás csak globális és regionális alapelvek mentén végezhető eredményesen és ezt a gondolatot a kormányok is magukévá tették. Az egységes elvek mentén kialakított vízügyi politika lehet alapja a határokat nem ismerő nagy folyók vízgyűjtő-fejlesztésének. Ennek éppúgy része a globális megítélés, mint az egyes országok nemzeti sajátossága. Az utóbbi évtizedben tagországai vízgazdálkodási és vízügyi politikájának fejlesztésében az Európai Unió jelentősége folyamatosan nőtt. Az európai harmonizált szabályozások szükségessége és az európai kezdeményezések igénye nemcsak a környezeti vagy vízvédelmi politikára korlátozódott, hanem más területekre is kiterjedt. Az EU befolyásának növekedése megfigyelhető a társadalom minőségi gondolkodásmódjának kialakításában, a műszaki szabványok kidolgozásában, a területi fejlődés kihívásainak megoldása terén is. A maastrichti szerződéssel az Unió hatásköre kiszélesedett. Ugyanekkor azonban az európai politika minden területén jelentkező szubszidiaritás elve a határozatok egész sorát újraértékelte. Az Európai Unión belül megváltoztak a döntési eljárások és az Európai Parlament szerepe felerősödött. A körülményekre és szempontokra tekintettel öt EU tagország (Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Portugália) 1993-ban EURO WATER elKézirat érkezett: 1998. I. 27. Dr. Szlàvik Lajos oki. mérnök, Ph.D., az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF, Budapest) főigazgatóhelyettese.