Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Magyarország az Európai Unió küszöbén

Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi l.fiizet MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN DR. SZLÁVIK LAJOS Magyarország természetföldrajzi adottságai miatt a vízzel kapcsolatos tevékeny­ségek értékes hagyományaival rendelkezik. A XIX. század végén kialakított magyar vízügyi szolgálat az elmúlt több mint 100 év alatt mindvégig e szakterület élvonalbeli szervezeteként működött Európában. Magas színvonalú szervezettségét a társadalmi, politikai változások sem csorbították. Napjainkban a magyar vízügyi szervezet újra jelentős kihívások előtt áll. Meg kell felelnünk a természeti erőforrásokkal kapcsolatos globális gazdálkodás integrált víz­gazdálkodást igénylő felfogásának, a fenntartható fejlődés ideológiájának. Fontos fel­adatunk a magyar társadalmi, gazdasági fejlettség, a piacgazdaságban történő átmenet által meghatározott fejlődési trendek kiszolgálása a vízgazdálkodás eszközeivel. E te­kintetben Magyarország számára kiemelkedő szempont az Európai Unióhoz való csat­lakozás szakmánkat érintő követelményrendszerének teljesítése. Mindezeket a köve­telményeket úgy kell felépítenünk, hogy azok a magyar vízgazdálkodás évszázados hagyományaira támaszkodjanak. Ezek a szempontok képezik a magyar vízgazdálko­dás reformtörekvéseinek alapját. A megvalósítás eszközrendszere rendkívül szerteágazó. Az egyik leglényegesebb és egyre inkább erősödő segítség minden ország vízgazdálkodása számára a nemzet­közi összefogás. A világ szakemberei ráébredtek arra, hogy a természeti folyamatokon nyugvó vízgazdálkodás csak globális és regionális alapelvek mentén végezhető ered­ményesen és ezt a gondolatot a kormányok is magukévá tették. Az egységes elvek mentén kialakított vízügyi politika lehet alapja a határokat nem ismerő nagy folyók víz­gyűjtő-fejlesztésének. Ennek éppúgy része a globális megítélés, mint az egyes orszá­gok nemzeti sajátossága. Az utóbbi évtizedben tagországai vízgazdálkodási és vízügyi politikájának fej­lesztésében az Európai Unió jelentősége folyamatosan nőtt. Az európai harmonizált szabályozások szükségessége és az európai kezdeményezések igénye nemcsak a kör­nyezeti vagy vízvédelmi politikára korlátozódott, hanem más területekre is kiterjedt. Az EU befolyásának növekedése megfigyelhető a társadalom minőségi gondolkodás­módjának kialakításában, a műszaki szabványok kidolgozásában, a területi fejlődés ki­hívásainak megoldása terén is. A maastrichti szerződéssel az Unió hatásköre kiszélesedett. Ugyanekkor azonban az európai politika minden területén jelentkező szubszidiaritás elve a határozatok egész sorát újraértékelte. Az Európai Unión belül megváltoztak a döntési eljárások és az Európai Parlament szerepe felerősödött. A körülményekre és szempontokra tekintettel öt EU tagország (Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Portugália) 1993-ban EURO WATER el­Kézirat érkezett: 1998. I. 27. Dr. Szlàvik Lajos oki. mérnök, Ph.D., az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF, Budapest) főigazgató­helyettese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom