Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Magyarország az Európai Unió küszöbén

8 Szlávik Lajos nevezéssel egy átfogó kutatási projektet indított. A projektben — több mint három évi munkával - a vízgazdálkodás és a vízügyi politika következetesebb harmonizálásának, koordinálásának és integrálásának alapjait fektették le. Az EUROWATER-Projekt fö törekvése közelebb vinni a vízgazdálkodás európai intézményi kereteit a jobb megértés érdekében, beleértve az eddigi és a jövöben előrelátható fejlődési folyamatokat is. Ezen a módon feltárhatók a vízügyi politika integrációjának olyan további lehetőségei, amelyek a különböző országokban a vízügyi politika különlegességeit és történelmi viszonyait is figyelembe veszik. A legfontosabb célkitűzéseket az alábbiak szerint fogalmazták meg: — A vízgazdálkodás intézményi keretei legújabb fejlődésének jellemzése az EU öt tagállamában: Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Németországban és Portugáliában. — A különböző modellek és tényezők összemérése, amelyek ezekben az országokban a vízgazdálkodás területeivel találkoznak, valamint a legfontosabb területeken alkalmazott intézkedések és utasítások összehasonlító elemzése. — A további harmonizáció lehetőségeinek előzetes megvitatása, valamint a vízügyi politikák európai színvonalra való integrálása, a szubszidiaritási elvek figyelembevételével. — A vízgazdálkodás információs rendszereinek bemutatása az érintett országokban, különös hangsúllyal a határokon túlnyúló vonatkozásokra, valamint az Európai Környezeti Hivatal szerepének értékelése a vízgazdálkodási információs rendszerek harmonizálásában. — A közgazdasági eszközök bevonásának hatásossága a víz- és a környezetpolitika terén az öt tagországban. A különböző tagországok elemzése és jellemzése különböző rendszerek szisztematikus összehasonlításának keretében történt. Ez az összehasonlítás 60 meghatározott kérdésen alapult, amelyek az egyes országok vízgazdálkodási rendszerének profilját jellemzik, és egyben a jelentés felépítését is meghatározzák. Az egyes tagországokról készülő jelentés fejezeti tagolásának kidolgozása, ami a vízgazdálkodás intézményeinek elemzéséhez a keretet adja, a EUROWATER projekt központi feladata volt. A középpontban a vízgazdálkodás legfontosabb szereplői és funkciói állnak, amelyeket különböző szervezetek elégítenek ki. 1996 végén Magyarország is csatlakozhatott ehhez a munkához. Az EU EUROWATER projektjének megbízója és irányítói hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar szakemberek felhasználják a projekt módszertanát és eredményeit. Napjainkra már elkészítettük az országjelentést és folyik a nemzetközi összehasonlítást reprezentáló jelentések kidolgozása is. 1997 októberében Magyarországon, Siófokon 14 ország (Belgium, Bulgária, Csehország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia) szakértőinek részvételével e témakörben regionális tanácskozásra került sor - a résztvevők elhatározták EUROWATER-CEC (Central European Countries — Közép-európai Országok) Projekt életre hívását. Tekintettel az európai egységesítési folyamatra, fontos feladat a vízgazdálkodási politikák jobb megértése és értékelése. A harmonizáció à vízgazdálkodás jelenlegi intézmé-